Az érvényben levő törvényes rendelkezések értelmében május 31-én megszűnik az adósságmegfizettetési tilalom a szerkezeti átalakítás előtt álló állami vállalatok esetében. Ha ez bekövetkezik, 25 cég csődközeli állapotba kerülhet. Egyebek között ez is témája volt a szerb kormány és a Belgrádban tartózkodó Nemzetközi Valutaalap küldöttségének tegnap folytatott tárgyalásain.
Željko Sertić gazdasági miniszter tegnap a Szerbiai Gazdasági Kamarában megtartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a kormány nevében azzal fordult a Nemzetközi Valutaalap képviselőihez, hogy tegyenek lépéseket, és egy vagy két évre hosszabítsák meg az állami védelmet azon vállalatok esetében, melyek létfontosságúak a hazai gazdaság számára.
– A folyamat legelején 144 vállalat élvezett állami védelmet az adósság megfizettetése terén, ezek közül 40-ben csődeljárást indítottak, hét vállalat Koszovó területén található (és külön elbánásban részesül), a fennamaradt 97 további sorsáról pedig folynak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselőivel. A helyzet 25 vállalat esetében a legégetőbb, mert ha május 31-e után nem élvezhetik tovább az állami védelmet, egyenesen csődbe juthatnak – nyilatkozta Sertić.
A 25 cég listáját nem tették közzé, de elhangzott, hogy olyan létfontosságú cégekről van szó mint a Petrohemija vegyipari komplexum, vagy nagy létszámú fogalkoztatottat alkalmazó vállalatok. A tárcavezető szerint a haladék szavatolásával nem a magánosítást szeretnék elodázni, hanem ez alatt az idő alatt a kormány megfelelő modellt dolgozna ki, amellyel megvédené a kérdéses cégeket, legyen szó eladásukról vagy szerkezeti átalakításukról.
A gazdasági miniszter elmondása szerint a Privatizációs Ügynökség listáján található 526 vállalat közül reálisan még 100–150 vállalat esetében kell csődelejárással számolni. Július 1-jéig ismert lesz a listán szereplő 338 vállalat további sorsa.
Mint kifejtette, ezek között lesz a csődeljárás előtt álló 188 vállalat egy része is. Mintegy 30 vállalatban már meghirdették a magánosítást, a vízgazdasági vállalatok további sorsát a Srbijavode közvállalat keretében látják, mert a tavalyi áradások igazolták szükségességüket. A szóban forgó vállalatok között állat-egészségügyi állomások is szerepelnek, melyek valószínűleg az önkormányzatokhoz kerülnek vissza. A médiaházak további sorsáról július 1-jéig döntenek. Két lehetséges forgatókönyv közül választhatnak: vagy meghirdetik a privatizációt, vagy a ház részvényeit a foglalkoztatottak között osztják szét, és a vállalatot törlik a cégjegyzékből.
CSÖKKENTENI AZ ADÓT?
Sertić miniszter a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy a következő 4-5 évben az sem zárható ki, hogy csökkennek a fizetésre kivetett adók és egyéb járulékok.
– Ezen összegek értéke nálunk is akkora, mint régió többi részében, viszont már tervbe vettük csökkentésüket, több ötlet is megfogant idevágóan. Azt viszont ki kell emelni, hogy mindent, a fizetésekre és nyugdíjakra irányuló lépést előzőleg a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal is egyeztetni kell. Egy távolabbi lépésről lenne szó, amely kisebb mínuszt okozna a költségvetésben, viszont különböző technikákkal orvosolni lehetne a keletkezett hiány – részletezte a miniszter.
TAKARÉKOSSÁGBÓL JELES, DE...
Nem csak a szerb kormány gondolkodik derűlátóan az IMF itteni látogatásáról. Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora is abbéli reményének adott hangot, hogy a valutaalap pozitív osztályzatot ad Szerbiának.
– Véleményem szerint a küldöttség elégedett lesz a költségvetés háza táján tett lépésekkel, viszont abban is biztos vagyok, hogy az IMF nem fogja elhalasztani az alkalmat, hogy felhívja a kormány figyelmét azokra a lépésekre, amelyeket eddig nem tett meg a közvállalatokat illetően – nyilatkozta az egyetemi tanár, aki úgy fogalmazott, hogy a takarékossági lépések folytatásában a nemzetközi intézet követelni fogja a kormánytól a közigazgatás racionalizációját.
A közvállalatok mentén Savić megjegyezte, hogy a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) „félúton megállt” a racionalizációs folyamatokban.
– Annak ellenére, hogy megkezdődött a vállalat felosztása, a múlt év végére újból veszteségeket termelt, tehát nem váltotta be a hozzá fűzött ígéreteket. Ha nem fejezik be a cég átszervezését, az áramdrágítás sem lesz elegendő a további veszteségtermelési folyamat elapasztására. Az EPS-nek jelenleg egymilliárd euróval tartoznak kifizetetlen számlák formájában, ekkora hátrányból azonban nehéz a céget a nyereségesség felé vezérelni – fejtette ki véleményét az egyetemi tanár.
