A KÖNYV ÉS A SZERZŐI JOGOK VILÁGNAPJA

Szellemi horizontunk

Fekete J. József

2015. április 23., 05:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az irodalmi jellegű szövegek első, névről ismert szerzője nő volt, az időszámításunk előtt 2300 körül született Énheduanna hercegnő, I. Sarrukín akkád király lánya, Nanna holdistennő főpapnője, az Inninhez, a szerelem és háború istenéhez intézett himnuszsorozat szerzője. Ezt onnét tudjuk, hogy az agyagtáblákra írt szövegeit saját nevével, a megírás helyével és idejével szignálta. Érdekes, hogy ez az eljárás négyezer év múltán is megmaradt az írói gyakorlatban.

(Illusztráció)

Ugyanakkor még egy fontos dolog kötődik az Innin-himnuszok szerzőjéhez. Nevezetesen, hogy a szövegben „Én”-ként szólal meg, az olvasó ennek az „én”-nek a hangján értelmezi a beszélőt, és ezzel megteremti a Szerző virtuális figuráját, ami úgyszintén tovább él a mai irodalomelméletekben is. A Könyv napját, és a vele azonos napra, április 23-ára eső Szerzői jogok napját mégis két férfi szerző, William Shakespeare és Miguel de Cervantes halálának napjához kötötte az UNESCO 1995-ben. Az angol költő és drámaszerző, és a spanyol regény- és drámaíró ugyanabban az évben, 1616-ban, ugyanazon a napon távozott az árnyékvilágból, maga mögött hagyván a világirodalom mindmáig nagybecsű műveit.

Kell-e a könyvet ünnepelni? Kétségkívül, hiszen évezredeken át, agyagtáblákon, papiruszon, pergamenen, selyemtekercseken, papíron, kézzel írva, másolva, majd nyomtatva, egészen a múlt század derekáig az emberi tudás, ismeretek, alkotó képzelet által teremtett történetek kizárólagos adathordozója volt. Az is elvitathatatlan, hogy a manapság elterjedt, okostelefonon, tableten, e-könyv olvasón terjesztett elektronikus könyvek is KÖNYVEK. Annak ellenére, hogy az UNESCO meghatározása szerint a könyv nyomdai technikával sokszorosított, papíralapú fizikai hordozón található szövegek és ábrák gyűjteménye, aminek a borítót nem számolva bár 49 oldala van, és nem időszaki kiadvány. Maradjunk ennél, azzal, hogy az e-könyv médiuma eltér ettől a definíciótól, végső soron azonban olvasmány, lett légyen szakmai vagy fikciós kiadvány. Két nappal ezelőtt egy külföldre szakadt barátom mutatott ízelítőt a mobilján néhány német nyelven publikált, kifejezetten elektronikus közlésre szánt regényből, és elmondta, visszatér a papíralapú kiadványokhoz, mert ezek a „mostaniak” csak leírnak, mintha filmforgatókönyvek lennének, és a leírás – mondja a reál képzettségű barátom – nem teremti meg azt az atmoszférát, mint a „rendes regények”, amelyek belerángatnak a cselekménybe, és belülről éled meg mindazt, amit a leírás kívülről igyekszik megmutatni.

Ugyanazon a napon, néhány órával korábban egyetemi hallgatók és tanáraik előtt beszéltem könyvekről, és emlékeztettem a fiatalokat, születésük ideje táján azzal fenyegetőztek az irodalomtudósok, hogy alig néhány évtized múltán meghal a könyv, elveszik a betűvetés tudománya, eluralkodik az analfabetizmus. S lám, ma könyvdömping uralkodik, igaz, a pazar kiadványok inkább ajándéknak minősülnek, de különböző portálokon látom, sokan olvassák a kortárs magyar irodalmat. Tény, hogy többen írnak, mint olvasnak, de a betű továbbra is jelen van mindannyiunk életében. Aki olvas, idővel képes lesz eldönteni, melyik szöveg milyen minőségű, hiszen dilettánsokból is van bőven. Végül Stephen King gondolatával zártam, miszerint mindenki olvasson, horrort, pornót, szakácskönyvet, bármit, csak olvasson.

Nem a könyv és írásművészet több évezredes kultusza miatt, hanem mert a könyvek olvasása teremti meg kulturális habitusunkat, identitásunkat és szellemi horizontunkat – tettem hozzá.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége