2024. március 29., péntek

Az első, aki felelősségről beszél

Ljubiša Diković: Nem kérdőjelezendő meg a kisbaba mentése, ugyanakkor értesíteniük kellett volna

A március 13-án történt, hét emberéletet követelő helikopterbalesetet követően az állami tisztségviselők soraiból sokan nyilatkoztak. Ljubiša Diković tábornok, a Szerbiai Hadsereg vezérkari főnöke egyike volt azoknak, akik mindmáig jóformán egyáltalán nem szólaltak meg az ügy kapcsán. Diković most a Večernje Novosti belgrádi napilapnak nyilatkozva azt mondta: tudtán kívül nem lett volna szabad elrendelni a helikopteres mentőakciót. Ez persze nem jelenti azt, hogy megkérdőjelezendő a kisbaba megmentésének szándéka, neki is tudnia kellett volna azonban a bevetésről, hangsúlyozta Diković.

– Különösen tisztelem a pilóta hivatást, és biztosan figyelembe vettem volna a szakma véleményét. A legénység és a kisbaba halála a mái napig rosszul érint, úgy érzem, személyes felelősség terhel. Azt, hogy mekkora mértékben vagyok felelős, az illetékes igazságügyi szervek döntik el. Tizennégy éves korom óta egyenruhát viselek. Minden egyes küldetésem és bevetésem során tisztában voltam a felelősséggel. Nemcsak saját magam, hanem az alám rendelt személyek felelősségének is tudatában voltam. Ez nem büntetőjogi, anyagi vagy erkölcsi felelősség. Ez a parancsnok felelőssége, egysége és az abban uralkodó helyzet tekintetében. Nem várom el, hogy ezt mindenki megértse, de hiszem, hogy vannak olyanok, akik számára nem idegen a katonaság, és ők tudják, hogy milyen jellegű felelősségről beszélek – fogalmazott Diković.

Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy ki döntött amellett, hogy a katonai helikopter a civil, surčini Nikola Tesla repülőtéren landoljon, hiszen az eddigi értesülések szerint emiatt végződhetett tragikusan a bevetés, a tábornok közölte: a jelentések és a vizsgálat eddigi eredménye szerint a légiforgalmi irányítás. Azt persze nem tudni, hogy a repülésirányítókat erre utasította-e valaki, fűzte hozzá Diković.

Reagálva a következő kérdésre, a vezérkari főnök megcáfolta a korábbi sajtóállításokat, hogy a balesetet követően megromlott kapcsolata Bratislav Gašić védelmi miniszterrel és Ranko Živak tábornokkal, a katonai légierő és az országos légvédelmi parancsnokság parancsnokával. Mindkettőjükkel korrekt az együttműködés, mondta Diković.

TITKOS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

A Pink TV reggeli műsorában vendégeskedő Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter szerdán szintén a felelősség szót emlegette az ügy kapcsán. Azt mondta: a baleset kapcsán egyedül a segíteni vágyás miatt terheli felelősség.

– Azért vagyok felelős, mert szerettem volna megmenteni egy életveszélyes állapotban lévő ötnapos csecsemőt. Ha valaki ma vagy holnap hasonló ügyben hívna, ugyanúgy döntenék, és megpróbálnék segíteni – magyarázta Lončar.

Reagálva a műsorvezetőnő kérdésére, hogy miért kellett éppen annak a csecsemőnek a mentésére indulni helikopterrel, hiszen feltehetőleg naponta vannak gyermekek és felnőttek életveszélyes állapotban országszerte, az egészségügyi tárca vezetője közölte: számos olyan kisbaba van, akin segítettek és akin segítenek, de erről a közvélemény nem értesül.

Lončar megerősítette, hogy a szóban forgó éjszaka több alkalommal is beszélgetett telefonon Gašić védelmi miniszterrel. Azt is megerősítette, hogy az eredeti tervek szerint a helikopternek a belgrádi Katonai Orvostudományi Akadémia (VMA) helikopter-leszállópályáján kellett volna landolnia, ám mivel az est folyamán megromlottak az időjárási viszonyok, úgy döntöttek, hogy a surčini reptér megfelelőbb.

Bratislav Gašić már korábban közölte: nem érzi úgy, hogy felelősség terhelné a balesetért. A vonatkozó törvények alapján járt el, ezért nyugodt a lelkiismerete, mondta a közelmúltban, hozzátéve: felhatalmazásával összhangban döntött arról, hogy a beteg raškai kisbabát helikopter segítségével mentsék ki.

AZ EDDIGI TÉNYEK

Március 13-án késő este lezuhant az a helikopter, amely egy súlyosan beteg, ötnapos raškai kisbabát szállított Belgrádba. A balesetben a csecsemő, két Novi Pazar-i orvos és a Szerbiai Hadsereg kötelékében szolgáló négy személy lelte halálát. A tragédiát követően két vizsgálóbizottság alakult meg, ezek jelentései a belgrádi Felső Ügyészséghez kerültek. Az ügyészség eddig csak két alkalommal nyilatkozott, egy-egy rövid közleményben, és megerősítette, hogy a vizsgálat folyamatban van.

A baleset kapcsán a legtöbb részlet a helikopter és a légiforgalmi irányítók közötti kommunikációt megörökítő hangfelvételekből derült ki. A hanglevételeket a védelmi minisztérium elérhetővé tette honlapján. Ezeket meghallgatván az ügyet rendszeresen követők számára az államhatalom képviselőinek számos korábbi állítása megdőlt. Például az, hogy a helikopterbe elegendő üzemanyagot töltöttek, hiszen a Nikola Tesla repülőtér irányítótornyával folytatott kommunikáció során nem sokkal a zuhanást megelőzően az is elhangzott, hogy a gépben a leszállópálya feletti három perc körözéshez van még elegendő üzemanyag. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy Omer Mehić pilóta a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy a VMA leszállópályáján landoljon. Azt, hogy végül ki és milyen indokkal vette rá, hogy Surčinban próbáljon meg leereszkedni, nem derül ki, ez a felvétel nem szerepel a többi között. Az nem derült ki, hogy erről a beszélgetésről miért nincsen hangfelvétel.

Az is kiderült, hogy a katonai pilóták és a Nikola Tesla repülőtér civil légiforgalmi irányítói nem értették egymást. A balesetről készített egyik jelentésben az a megállapítás áll, hogy a zuhanást megelőző két percben olyan félreértések történtek, amelyek hozzájárulhattak a zuhanáshoz. A helikopter legénysége jelentette a légiforgalmi irányítónak, hogy 140 méter magasan vannak. A pilóták ezzel azt akarták mondani, hogy 140 méter magasan vannak a leszállópálya felett, a repülésirányító viszont azt hitte, hogy 140 méter tengerszint feletti magasságon vannak, mivel a civil légi forgalomban így mérik a gépek repülési magasságát. A légiforgalmi irányítók és a helikopter legénysége különbözőképpen gondolkodtak, nem voltak hozzászokva az együttműködéshez.