Számíthattunk arra, hogy április 15-én döntés születik arról, hogy vámmentesen szállítsunk Fiat 500 L személygépkocsikat az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) tagállamaiba. Aztán amikor mégsem született erről döntés – a hivatalos magyarázat szerint a téma napirendre tűzését technikai okokból halasztották el –, ez már nem haladta meg a hazai főáramú média ingerküszöbét. Ilyenkor nyilván szubjektív a megítélés: vagy tényleg nem tartják hírértékűnek, vagy szándékosan „elfülelik”, illetve nem tudnak mit kezdeni vele. Bizonyos nézőpontból valóban az lenne az „igazi hír”, hogy Fiat 500 L személygépkocsikat szállíthatunk vámmentesen az EEU hatalmas piacára.
Évek óta próbálkozunk a Kragujevacon gyártott személygépkocsik orosz piacra juttatásával. Már 2013-ban tárgyaltak tízezer Fiat gépkocsi vámmentes exportjáról, de végül nem jött létre a megállapodás. Abban az időben viszont Amerikába elindultak a szállítmányok. 2013-ban mintegy 7000 darabot sikerült értékesíteni. A trend 2014-ben előbb folytatódott, majd állítólagos váltóproblémák miatt néhány szállítmányt visszavontak.
Külkereskedelmi mérlegünknek jót tenne, ha a Fiat szabad utat kapna. Az év első két hónapjában így is a Fijat Automobili Srbija (FAS), az olasz Fiat leányvállalata, szállított külföldre a legnagyobb, 219,4 millió euró értékben. A legnagyobb exportőrünk messze leköröz mindenkit. A listán a második helyezett NIS tavaly 370 millió eurót valósított meg, kapacitásai azonban így is kihasználatlanok. A műlt év szeptemberében néhány napra teljesen felfüggesztették az 500 L összeszerelését, az európai és globális értékesítések trendjeire hivatkozva. Az üzem 1 millió eurós beruházással jött létre 2008-ban, az egykori Zastava üzeméből. Az olasz Fiat 67, a szerb állam pedig 33 százalékban tulajdonos. Az ország első számú exportőre amellett, hogy tavaly 1,36 milliárd euró értékben szállított külföldre, a behozatal terén is jeleskedik, hiszen 929 millió értékben importált autóalkatrészeket. A nettó exportőrök listáján azonban így is első 436 millió eurós külkereskedelmi mérlegtöbbletével.
EU VAGY EEU?
Szerbiának az EU a csatlakozási folyamat során mindig újabb feltételeket támaszt, miközben hangsúlyozza, hogy nem lesznek újabb feltételek. Így még inkább felmerül a kérdés: lehet-e az EEU alternatíva az EU helyett? Államelnökünk is azt mondta (még radikális korában), hogy az EU csak kecsegtet bennünket, majd újabb feltételeket szab, hogy soha ne kelljen felvennie bennünket a tagjai közé. Az EEU létrehozásáról 2014 májusában Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vezetői döntöttek, később Örményország is csatlakozott hozzájuk. Az egyezmény 2015 januárjában lépett hatályba. Májusban Tádzsikisztán is csatlakozik. A tömörülés az áru, a tőke, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgását szavatolja (ismerős?), de rendelkezik a közös közlekedési, mezőgazdasági és energiapolitikáról, valamint a közös valuta használatáról.
Ha a számadatokat szemléljük, az orosz–kazah–fehérorosz– örmény vámunióval lebonyolított áruforgalom értéke eltörpül az EU-val megvalósított kereskedelem mellett. Másrészt elítélhető úgy fogalmazni, hogy az EU az egyetlen választási lehetőség. A világ gyorsan változik, így a trendek is változnak, és ami ma logikus választásnak tűnik, holnap kiderülhet róla, hogy történelmi léptékű tévedés. Az adott kül- és belpolitikai körülmények között viszont elég szűk a mozgástér. Érdekes példa lehet erre Törökország. Úgy tűnik, hogy hosszas (sikertelen) próbálkozás után a török kormány végleg leszámolt az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségével, külpolitikáját tekintve végleg az eurázsiai integráció felé fordul, de mostanában már Irán és Üzbegisztán is arrafelé kacsingat.
VAGY TALÁN A TTIP?
Az EEU-ban már jövőre tervezik a gyógyszerpiac, 2019-ben az árampiac, 2025-re az olaj- és gázpiac egyesítését. Ezzel párhuzamosan egységesítenék a pénzügyi, így a bankkártya-rendszereiket is. Sokan úgy tekintenek az EEU-ra, mint az EU konkurensére, pedig Putyin korábban egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő gazdasági unió vízióját vetette fel, majd a német kancellár is a két unió együttműködésének lehetőségeiről beszélt. Vannak, akik alternatívaként tekintenek a két unió közeledésére, mégpedig az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabad kereskedelmi egyezmény (TTIP) alternatívájaként. A TTIP a világ legnagyobb szabad kereskedelmi övezetét hozná létre a vámok megszüntetésével, valamint az egészségügyi, környezetvédelmi és pénzügyi szabályozás egységesítésével.
