Megkezdte a koalíciós egyeztetéseket Juha Sipilä, akinek Centrumpártja ugyan megnyerte a vasárnapi választást Finnországban, de a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget nem szerezte meg. A kormányfőjelölt liberális pártja „csak” 49 helyhez jutott (a szavazatok 21 százalékával) a 200 fős parlamentben, s emiatt partnereket kell találnia a kormányalakításhoz.
Egyezkedni lesz kivel, hiszen összesen nyolc párt jutott be a törvényhozásba. A korábban sikeres telekommunikációs vállalkozásával hírnevet és dollármilliókat szerzett Sipilä várhatóan tárgyalóasztalhoz ül. A finnek vezetőivel is, mivel az euroszkeptikus, populista jobboldali párt a második helyen végzett. A Timo Soini irányította párt 38 képviselői mandátumhoz jutott.
Rendkívüli választási bravúrjával a populista politikai formáció maga mögé (a harmadik helyre) utasította az eddigi kormánykoalíció fő erejét adó konzervatív Nemzeti Koalíciós Pártot, melynek ezentúl már csak 37 képviselője lesz a parlamentben. Az eredmény lesújtó a konzervatívok számára, de azért jobb, mint a 34 mandátummal a negyedik helyen végzett szociáldemokratáké, akik szintén az eddigi koalíciót erősítették. (A maradék képviselői helyeken négy kisebb politikai szerveződés osztozik.)
A vesztes Nemzeti Koalíciós Párt és a leköszönő Alexander Stubb miniszterelnök nyilván nem kerülhet be az új koalícióba, de a győztes már korábban jelezte: akár az euroszkeptikusokkal is tárgyal, esetleg kormányt is alakít, ha az ország érdekei úgy kívánják. A választási siker után Sipilä annyit fűzött hozzá korábbi álláspontjához, hogy a legfontosabb a leendő partnerek közti bizalom, és a közös megegyezésre épülő kormányprogram.
Elemzők szerint a választók a gazdasági válság okozta nehézségekre adott, olykor elhibázott vagy népszerűtlen intézkedésekért büntették, illetve menesztették a konzervatív kormányt. Az 5,5 millió lakosú ország megszenvedte a 2008-ban kirobbant hitelválságot, amelynek következményeit az utóbbi időben tapasztalható orosz–EU feszültség és a Moszkva elleni nyugati szankciók tovább súlyosbítottak. A választási kampányban ezért kiemelt helyen szerepeltek a gazdasági kérdések, beleértve a lassuló növekedést, belső fogyasztást és exportot, valamint a tíz százalék körüli munkanélküliséget.
A finnek elutasítják a bajba jutott EU-tagországok hitelezését, egyszersmind követelik az államcsőd rémével évek óta viaskodó és pénzügyi mentőcsomagokkal „felmálházott” Görögország euróövezetből történő kizárását.
A többség az 53 éves, multimilliomos Sipilätól várja a kedvező fordulatot, és persze azt, hogy javítson a lakosság életszínvonalán. A leendő kormányfő azonban senkit sem hiteget. Sőt, arra figyelmeztette honfitársait, hogy mindannyian nehéz évek elé néznek, és tíz évbe is beletelik, mire Finnországot újra „formába hozzák”.
