Az infrastruktúra fejlesztésének témájában ült össze kedden Brüsszelben a Nyugat-Balkán öt országának és Koszovónak képviselője. Szerbiát többek között Aleksandar Vučić miniszterelnök képviselte, akinek a tervek szerint később a nap folyamán a Belgrád–Pristina-párbeszéd keretében Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel is találkoznia kellett.
Aleksandar Vučić miniszterelnök Edi Rama albán kormányfővel külön beszélgetett (Fotó: Beta/A szerb kormány sajtóirodája)
Az infrastruktúra kapcsán összehívott konferencia középpontjában a közúti közlekedés állt, illetve a Nyugat-Balkán közúti hálózata integrálásának lehetősége az európai hálózatba. A cél: összekötni egymással a régió fővárosait, kikötőit és pénzügyi központjait. A Nyugat-Balkán nem lehet többé az Európai Unió közlekedési hálózatának „gyenge láncszeme”, hangsúlyozták a felek.
A konferenciát megelőzően Vučić Twitter-bejegyzésben fejtette ki, hogy a napirendre kerülő projektumok összekötik egymással a régió országait és lakosságát, a vállalatok pedig zavartalanul együttműködhetnek. Ez megerősíti a régió gazdasági és politikai stabilitását, fogalmazott Vučić.
A konferencia házigazdái Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai, valamint Violeta Bulc közlekedésért felelős biztosok voltak.
A Nyugat-Balkán kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU közlekedési politikájában, hangsúlyozta Bulc, mondván: a konferenciának köszönhetően feltehetőleg megkezdődik a sok éve, illetve évtizede felhalmozott problémák megoldása a régió szállítmányozási infrastruktúrájának tekintetében.
Hahn meglátása szerint lényeges, hogy a konferencián konkrét projektumjavaslatok kerültek napirendre.
A Brüsszelben megtartott konferencia előzményeként a régió diplomáciai vezetői és közlekedési, illetve szállítmányozási miniszterei, valamint az EU illetékes képviselői március végén Pristinában ültek össze. Ott erősítették meg, hogy az infrastrukturális projektumok megvalósítására az EU több mint egymilliárd eurót kíván fordítani.
A Pristinában megtartott konferenciával kapcsolatban a szerbiai sajtó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem formális jellegű rendezvényről van szó. A Nyugat-Balkán közlekedési infrastruktúrája fejlesztésének témájában megkezdett konferenciasorozat tavaly nyáron Berlinben kezdődött. Akkor Angela Merkel meghívására gyűltek össze a régió államvezetői. A régió országai közötti projektumokat a tervek szerint az augusztus 27-én Bécsben megtartandó konferencián véglegesítenék a felek.
Vučić kedden Edi Rama albán kormányfővel külön beszélgetett, mivel a korábbi elmondások szerint a Szerbia és Albánia közötti infrastrukturális projektumok különösen fontos elemét képezik a terveknek. Szerbia és Albánia számára a Belgrád–Bar-vasútvonal felújítása, illetve annak összekötése a Skadari-tóval és az albániai tengeri kikötőkkel, valamint a Niš–Pristina–Drač-autópálya kiépítése élvez prioritást, magyarázta Vučić. Bár korábban arról is szó volt, hogy Szerbia számára emellett fontos lehet az országot Montenegróval összekötő 11-es közlekedési folyosó kiépítése, illetve annak összekötése az Adria–Jón-tenger-autópályával, az úgynevezett kék közlekedési folyosóval, kedden erről a projektumról nem nyilatkoztak a sajtónak.
Bár az EU illetékesei az elmúlt hónapok során több alkalommal is megerősítették, hogy a nyugat-balkáni infrastrukturális projektumokat mindenféleképpen anyagilag is támogatják, Vučić kedden fontosnak tartotta külön megjegyezni: Szerbia ragaszkodik ahhoz, hogy az országa és az Albánia közötti projektumokat támogassa az EU.
Rama mindehhez hozzátette: Albánia már készen is áll a projektumok kivitelezésének megkezdésére. A projektumok kedvezően befolyásolják a Szerbia és Albánia közötti kapcsolatokat, hangsúlyozta Rama.
– Ahogyan annak idején Németország és Franciaország is elkezdett együttműködni egymással Európa jövőjének érdekében, mi is megtehetjük ugyanezt, a Nyugat-Balkán jövőjének érdekében – nyomatékosította Rama.
A konferencia résztvevői szándéknyilatkozatukban egyetértettek a régiót összekötő infrastrukturális hálózat fejlesztésének fontosságával. Azzal kapcsolatban is egyetértenek a felek, hogy az EU kulcsfontosságú szerepet tölt be a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében. Az uniós mércékhez való igazodás és az EU-hoz való csatlakozás feltételeinek teljesítése sokkal egyszerűbbé válik, ha a Nyugat-Balkán országai elmélyítik az egymás közötti együttműködést, áll a szándéknyilatkozatban.
– Egyetértettünk a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú közlekedési hálózatának tervezetével, amelyet az Európai Bizottság dolgozott ki. Ezek a térképek státuszfüggetlenek – fogalmaznak a szándéknyilatkozatban.
A konferenciát követően Vučić Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével találkozott, és kifejtette abbéli véleményét, hogy Szerbia sokat megtett az európai integráció érdekében, ezért megérdemli, hogy legkésőbb idén júniusban megnyíljanak az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezetei.
– Azt nem tudom, hogy valóban megnyílnak-e az első fejezetek, az viszont vitán felül áll, hogy megérdemelnénk. Az ország sokat tett a költségvetési konszolidáció érdekében, fontos gazdasági reformokat hajtott végre, a legfájdalmasabb lépések azonban még hátravannak – fogalmazott Vučić a találkozót követően.
Tusk elismerően szólt a Vučić vezette kormány munkájáról, amellyel az ország az európai integráció melletti elköteleződését bizonyítja. Az integráció témájában különösen fontos a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálódása, fűzte hozzá Tusk.
Ezt a témát, vagyis Isa Mustafával való találkozóját illetően, Vučić reményét fejezte ki, hogy ismét sikerül előrelépni a Belgrád–Pristina közötti párbeszédben.
A felek közötti párbeszédnek a kora esti órákban kezdődött. A jól bevett szokásnak megfelelően Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének először külön-külön kellett tárgyalóasztalhoz ülnie a felekkel, majd ezután tervezték megejteni a közös egyeztetést. Az előzetes bejelentések értelmében Vučić és Mustafa a brüsszeli megállapodás végrehajtásáról tervezett tárgyalni. Később olyan sajthírek is napvilágot láttak, hogy a felek a koszovói szerb községek közösségének megalakítását, valamint Koszovó hívószámának a témáját is érinteni tervezték.
A Belgrád–Pristina-párbeszéd keretében legutóbb február 9-én ült tárgyalóasztalhoz a szerbiai és a koszovói kormányfő. A felek akkor az igazságügyet szabályozó megállapodást írták alá. A dokumentum szavatolja Észak-Koszovó területén a szerb ajkú bírák részvételét az eljárások lefolytatásában.
