Gombnyomásra jönnek a célszemélyek

Szabó József

2015. április 19., 23:05

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Heves viharba került az ősszel az Egyesült Államok meteorológiai rendszere (NOAA), aminek következtében zűrzavar keletkezett az időjárást figyelő műholdak adatforgalmában és fontos weboldalak működésében. A nagy felfordulást internetes csibészek okozták: betörtek a NOAA komputerrendszerébe, és forgószél módjára söpörtek végig rajta.

(Léphaft Pál karikatúrája)

(Léphaft Pál karikatúrája)

A NOAA ellen végrehajtott kiberrajtaütés előtti napokban több fontos (állami) hivatalt, intézményt és egyéb létesítményt ért hackertámadás. A Fehér Házat sem kímélték: egyik nyilvános hálózatára csaptak le, majd az amerikai posta számítógépeit vették célba. Akciójuk során személyes adatokat loptak el. A Fehér Ház számítógépeinek egy részébe az oroszok lopakodtak be, a NOAA és a posta komputerhálózatába pedig a kínaiak. Az oroszok célpontjai között amerikai hadiipari beszállítók is szerepeltek.

Az internetkalózok célszemélyek és hadititkok után kutatva a 2008-ban titkosított amerikai katonai hálózatokba is betörtek. Nem tudni, pontosan mikor, az viszont már aznap (2015. január 12-én) kiderült, hogy az Iszlám Állam szimpatizánsai feltörték a hadsereg közösségimédia-fiókjait (Twitterét és YouTube-csatornáját). Röviddel ez után Barack Obama amerikai elnök közölte: megerősítené hazája védelmét a hackertámadások ellen. Azóta kilátásba helyezték egy új szövetségi kémközpont (lényegében az e-CIA) megalakítását, amelynek fő feladata a kiberhírszerzés lesz.

A FireEye komputerbiztonsági cég már korábban kibernetikai kémkedéssel vádolta meg Moszkvát. Szakértői azt állítják, az orosz hatalom szolgálatába szegődött hackerek az utóbbi években betörtek a magyar, a lengyel, az ukrán és több más kormány komputerrendszerébe, de a NATO vagy az EBESZ által működtetett számítógépes hálózatokban is kutakodtak. A szakma amerikai nagyágyúi, közöttük a világszerte elismert Symantec és F-Secure, szintén megvádolták már a Kremlt, hogy nyugati olaj- és gázvállalatok számítógépeit figyeltette meg az internetes bűnözésben járatos embereivel.

Moszkva visszaszólhatna bírálóinak, de erre semmi szükség. Megtette már helyette Edward Snowden, az NSA 2013-ban „kiugrott” és Oroszországba menekült volt alkalmazottja. A szervezet viselt dolgait érintő leleplezéseivel és nyilatkozataival ki is robbantotta az USA titkosszolgálatainak eddigi legnagyobb – világméretűvé terebélyesedett – megfigyelési, illetve lehallgatási botrányát. Snowden beszámolóiból és a sajtóhoz eljuttatott titkosszolgálati adatokból derült ki, hogy az NSA szinte mindent hall, mindent lát, nem kímélve a szövetséges országok legmagasabb rangú vezetőit sem. Egyértelművé vált, hogy az NSA ipari-gazdasági kémkedést is folytat, azaz épp olyan titkos műveleteket hajt végre a virtuális térben, mint amelyekkel gyakran másokat vádol.

Az internetes világ ellenőrzésében, kémlelésében, titkok ellopásában sokan vesznek részt. Némely országok saját csapatokkal dolgoznak, amelynek tagjai állami fizetést kapnak, mások külső segítséget, szabadúszó, de tehetséges hackereket is bevonnak egy-egy műveletbe.

Peking sokáig tagadta, hogy az interneten kémkedne az USA, esetleg más (nyugati) országok után és titkos adatokat lopna tőlük. Egy márciusi hivatalos kiadványban azonban először ismerte el: hadserege és hírszerzése kiberháborúra képzett különleges egységeket működtet.

Az adatlopás vagy a kémkedés csupán egy része a virtuális térben zajló „háborúnak”. Az akciókat kiberhadseregek (komputer mellett ülő képzett szakemberek) hajtják végre. Kíméletlen harcot folytatnak egymás ellen, olyannyira, hogy sokan már a virtuális térben (hadüzenet nélkül) dúló harmadik világháborúról beszélnek.

Az illetékesek inkább hallgatnak erről. Amikor pedig megszólalnak, azzal érvelnek, hogy a (hivatalosan nem létező) kiberhadseregük kizárólag védelmi célt szolgál. Védekezni pedig egyre jobban kell, mert az online háború is egyre hevesebb.

A New York Times már 2013-ban Oroszországot nevezte az USA egyik fő kibernetikai ellenfelének. A másik Kína, de Észak-Korea vagy Irán szintén a veszélyes ellenségek közé tartozik. Teherán állítólag olyan kiváló kiberhadsereggel „fegyverezte fel magát”, amely képes megbénítani a fő globális infrastruktúrákat, beleértve az ellenség fegyveres erőinek kommunikációját vagy pénzügyi rendszerét. Elképzelhető, hogy ez a „fegyvere” hamarosan az atombombánál is veszélyesebb lehet.

A támadások elhárítására sok ország hackersereget verbuvál(t). Az USA már rég hozzákezdett egy Kibernetikai Parancsnokság megalakításához, amely a folyamat 2016-ban esedékes befejeztével hatezer tagjával kíván harcba szállni a betolakodókkal. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a tavalyi NATO-csúcson külön, a kibertámadások elhárítására vonatkozó határozatot fogadtak el. Így ez is bekerült a kollektív védelemről szóló elvek közé.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szövetség a jövőben a NATO elleni akciónak tekinti, ha bármely tagországát kibertámadás éri. Ha erre sor kerülne, az észak-atlanti szövetség jogot formál(hat) arra, hogy a virtuális támadásra akár igazi fegyverekkel válaszoljon.  


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2019     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap
ISO9001 sertified
ISO14001 sertified
IQ NET sertified

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila