A nemzet egy és oszthatatlan

Szerbiai látogatásának végén Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Székelykevére látogatott, majd pedig Hertelendyfalván és Muzslyán járt. Megtekintett két épülő létesítményt is: a Református Keresztyén Egyház hertelendyfalvi közösségi házát és a muzslyai katolikus fiúkollégiumot. Látogatását összegezve elmondta, hogy a nemzet egy és oszthatatlan, a szórványtelepeket tett útjával pedig azt szerette volna demonstrálni, hogy az anyaországban senkiről nem feledkeztek meg.

– Ezt most már közjogi dokumentumaink és az alaptörvény is tartalmazza, és ennek igen is van konkrét vonatkozású relevanciája, következménye. Nemcsak egy üres deklarációnak szántuk ezt, hanem mindennap szeretnénk demonstrálni, ezért természetesen a gyakorlatban is igyekszünk erőnkhöz mérten tenni. Az elmúlt esztendő inkább a szimbolikus lépések, nemzetpolitikai lépések időszaka volt, ezek látványos sikereket hoztak, egyfajta erkölcsi, lelki felszabadulást hoztak a magyar nemzet anyaországtól elszakított részeire. A következő esztendők, ciklusok sokkal nehezebben lesznek, mint a mögöttünk hagyottak. Nem kell ugyanolyan látványosan falakat dönteni, mint ezt sikerült megtenni a mögöttünk álló években, ellenben a mindennapi munkában sokkal nagyobb erőfeszítésre leszünk rákényszerítve, ha meg akarjuk teremteni azokat az egzisztenciális feltételeket, amelyeknek az eredményeképpen valóban nemcsak szándék szerint, hanem lehetőség szerint is a magyar emberek meg tudnak maradni szülőföldjükön Székelykevén, Hertelendyfalván vagy Erdélyben, akár Kárpátalján.

Kövér László elmondta, hogy Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével megvitatták, hogy milyen elképzelései vannak a VMSZ-nek az elvándorlás lelassítására.

– Néhány napon belül Glattfelder Béla államtitkár úr fog Szabadkára utazni, és immáron nemcsak elviekben, hanem részletekben is áttekinteni ezt a gazdaságfejlesztési programot, hogy a magyar kormány milyen módon, milyen eszközökkel – benne természetesen pénzeszközöket is értve – tud segítségére lenni az ittenieknek, hogy ne csak lélekben tudjanak megmaradni magyarként, nyelvükben, kultúrájukban, hanem a szülőföldjükön egzisztenciálisan is helyt tudjanak állni – mondta a házelnök.

A legdélebbi vajdasági magyarlakta falvakból is sokan elköltöznek.

– A szülőföldön való boldogulást egyre inkább az jelenti mindenhol a Kárpát-medencében, hogy az emberek gazdaságilag tudnak-e boldogulni. Még inkább így van ez a Vajdaság területén, ahol tudjuk, hogy nagy az elvándorlás, úgyhogy ma, sajnos ki kell mondanunk azt, hogy aki a Vajdaságban vállalja a magyarságát, az vállalja azt is, hogy gazdaságilag nehezebb helyzetben van, nehezebb környezetben él, mint a magyarság többi része – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Bogos Tivadar, Székelykeve tanácselnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az itthon maradottak számára fontosak az ilyen látogatások, melyek azt bizonyítják, hogy az anyaország nem feledkezett meg róluk.

– El lehet menni – de haza is lehet jutni. Az a fontos, hogy azok, akik elmentek, ingatlanjaikat, a házat, a földet nem adták el. Hazajárnak, és a szüleiket segítik. Addig, ameddig nem adják el a házukat, az ingatlanokat, addig még számítunk rájuk – véli a tanácselnök

Pásztor István fontosnak mondta Kövér Lászlónak mind a belgrádi, mind a bánáti szórványban tett látogatását, mert az megerősíti azokat az embereket, akik a végeken küszködnek a közösség megmaradásáért. Kifejezte a reményét, hogy a nyár beállta előtt be tud majd számolni az elvándorlás megállítását célzó intézkedésekről.

Halász Béla, a Református Keresztyén Egyház püspöke szerint Hertelendyfalva egy élő közösség, mind az egyházi, mind a kulturális élet szempontjából. Lőcsei Vilmos, a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület elnöke pedig az anyaországi támogatás fontosságát hangsúlyozta, aminek köszönhetően az egyesület tagjai eljuthatnak a bukovinai székelység bonyhádi találkozójára.

Kövér László látogatását Muzslyán fejezte be, ahol megtekintette az Emmausz katolikus fiúkollégium épülő tornatermét és szobáit. A kollégium jórészt anyaországi segélyekből épült, és 2002 óta a bánáti magyar oktatás egyik legjelentősebb intézménye, mert sok szórványban élő magyar fiatal nélküle nem tanulhatna anyanyelvén.