Az Albánia európai közeledése kapcsán elkészült jelentés megvitatása során az Európai Parlament külügyi bizottsága foglalkozott Edi Rama albán miniszterelnöknek azzal a nemrégiben tett kijelentésével is, mely szerint országának és Koszovónak az egyesülése elkerülhetetlen lesz a jövőben. Az EP-ben helyet foglaló politikai frakciók mindegyike azon az állásponton volt, hogy „nem számít túl szerencsésnek” ez a kijelentés, s hogy számukra egyedül az európai uniós csatlakozás révén történő egyesülés számít elfogadhatónak, minden más jellegű egyesítésre hivatkozás elfogadhatatlan. Az álláspontot Knut Fleckenstein albániai jelentéstevő ismertette a bizottság ülését és az Albániáról szóló határozat elfogadását követően a Beta hírügynökséggel. A jelentéstevő megjegyezte, hogy személyesen is ismeri az albán miniszterelnököt, s el tudja képzelni, hogy szeretne egy gyorsabban bekövetkező egyesítést is, ennek azonban nincsen semmilyen reális alapja, s ezt Rama is ugyanilyen jól tudja. Fleckenstein hozzátette, hogy az általa mondottakat erősítik meg Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter legutóbbi kijelentései is. Thaçi zágrábi látogatása alkalmával beszélt arról, hogy Rama és maga a nyitott határok Európájáért szállnak síkra, s legutóbbi találkozójuk során nem nemzetegyesítésről vagy határok módosításáról beszéltek. A koszovói külügyi tárcavezető ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Rama szavai a realitást tükrözik, mely a jövőben mindenképpen megvalósulást nyerhet, bekövetkezhet éppen az Európai Unió viselkedése miatt, mely kizáró jellegű politikát gyakorol Koszovóval szemben.
Az Európai Parlament albániai jelentéstevője arra szólította kedden fel a szerbiai nyilvánosságot, a politikai élet képviselőit, hogy mérsékelten, minden túlzás nélkül reagáljanak Rama szavaira. Fleckenstein beszámolt róla, hogy a külügyi parlamenti bizottságon belül senki sem támogatta a koszovói kormányfő szóban forgó kijelentését, s hogy abban maradtak, nem túl szerencsésnek titulálják az elhangzottakat. A megfelelő célt, közölte a német képviselő, a nagy Európába vetett hit jelentheti. A Betának arra a kérdésére, hogy ez a Nagy-Albániáért való politikai állásfoglalás elfogadhatatlanságát jelenti-e, Fleckenstein közölte: nem szeretné ezt ebben a formában kijelenteni, annyit mondhat el, hogy az Európai Unió révén történő egyesülés a megfelelő út.
A hírügynökség arra is rákérdezett, hogy az Albániáról szóló jelentés miért nem tartalmazza Edi Rama vitatott kijelentését. A képviselő közölte, hogy erre már nem volt mód, mert a jelentés korábban elkészült és procedurális fázisba lépett az EP-ben, utólag már nem lehetett kiegészítéseket eszközölni.
Az Albániáról szóló jelentés egyebek mellett azt állapítja meg, hogy ez az állam építő jellegű kapcsolatokat alakított ki szomszédjaival, s hogy példaértékűnek számít, ahogyan külpolitikáját folyamatosan összehangolja az EU külpolitikájával. A dokumentum gratulál Albániának, amiért elérte a tagjelölti státust, ennek ellenére aláhúzza, hogy Tiranának kötelessége számos reformot végrehajtani a törvényességnek, az igazságszolgáltatásnak a megfelelő működése érdekében, továbbá a korrupció és szervezett bűnözés leküzdése és a közigazgatás hatékonyságának növelése céljából.
Rama kijelentésére Aleksandar Vučić szerb kormányfő, mint ismeretes, egy „ígérettel” reagált. Azt mondta, megígéri Ramának, hogy Albánia és Koszovó soha nem fog egyesülni a klasszikus értelemben. A téma egy Rama és Thaçi által adott közös interjúban merült fel, s az albán miniszterelnök úgy fogalmazott: ha az EU nem nyitja meg megfelelően kapuit Koszovó előtt, akkor Albánia és Koszovó egyesülhetnek klasszikus módon is. Az egyesülésnek két lehetősége van, tette hozzá, s minden az EU-tól függ.
