Miközben sokan gazdaságilag már végleg leírják térségünket – elsősorban azért, mert a diplomások, illetve általában a fiatalok elvándorlása soha nem tapasztalt méreteket öltött -, vannak, akik befektetői szempontból éppen most látnak fantáziát a térségben. Egyik napról a másikra nem lehet szenzációs eredményekre számítani, de nem zárható ki, hogy végre Közép-Kelet-Európa iránt is növekszik az érdeklődés. Globális pénzbőségre lehet számítani a következő időszakban, és ez azt jelenti, hogy a befektetők érdeklődése növekedni fog az olyan térségek iránt, mint a miénk.
Szlovénia, Lengyelország, Magyarország és Szerbia vonzóvá válhat a következő időszakban. A nyugat-európai és amerikai befektetők láthatóan kezdik lassan, de szakszerűen feltérképezni a kelet-európai befektetési lehetőségeket. A folyamat felpörgéséhez hozzájárulhatnak majd az olyan jelentős nagyberuházások is mint a (már beharangozott) vasútvonalak, autópályák és gázvezetékek kiépítése. A tágabb térség kockázati tényezőjeként tekintenek az ukrán válságra. Olyan feltételezek is napvilágot láttak, hogy az oroszok majd bekebelezik a balti országokat is, és egyéb agressziókat követnek el. Mindez azonban inkább csak pánikkeltés. Nehezen hihető, hogy valóban ennyire elfajulnának a dolgok. Az elmúlt 25 év alatt egyébként jelentősen csökkent a kelet-európai országok gazdasági függősége Oroszországtól.
MI LETT VOLNA, HA...
Szerbiát gyakran egy kalap alá veszik – főleg az egészen távoli országok lehetséges befektetői – az egykori KGST-országokkal, holott mi nem tartoztunk közéjük. Sőt! A 80-as évek végén sokkal jobb startpozícióban voltunk, de a délszláv háborúk egészen más irányba terelték az eseményeket. Természetesen ma már felesleges azon tűnődni, hogy mi lett volna, ha másként lett volna, de egészen biztosan nem itt tartanánk, ha nem a nacionalizmus kerekedett volna felül abban az időben a térség országaiban. A rendszerváltás után az egykori közép-európai szocialista államok egyértelmű célja lett az Európai Unióhoz való csatlakozás. A megörökölt szocialista gazdaság pedig több-kevesebb sikerrel átalakult. A piacgazdaság kialakítása nem csak a gazdaság számára volt kihívás. Az egész társadalomnak alkalmazkodnia kellett. A szocialista időkben megszokott volt a teljes foglalkoztatottság, a rendszerváltás azonban meghozta a munkanélküliség problémáját. A nyugat-európai EU-s tagállamokhoz képest a lemaradás olyan nagy volt, hogy fejlettségi szintüket 25 év alatt sem sikerült megközelíteni. Mindez azért érdekes, mert ezekből a tapasztalatokból arra következtethetünk, hogy a legderülátóbb forgatókönyvek megvalósulása esetén sem várhatunk szédületes gazdasági fellendülést.
BEFEKTETÉSRE NEM AJÁNLOTT
A hitelminősítők besorolását illetően a térség egykori szocialista országait a befektetés szempontjából a bóvli kategóriába sorolják. A bóvlinak is vannak azonban különböző fokozatai. Szerbia pl. Magyarországhoz képest két fokozattal gyengébbnek van minősítve. A hitelminősítők egyébként a gazdasági válság kirobbanása óta a nehéz helyzetben lévő országok mumusává váltak. A rossz besorolás ugyanis gyakran indokolatlanul elriasztja a befektetőket. A nagy hitelminősítők, mint amilyen a Fitch Ratings, a Moody’s vagy a Standard & Poor's, mind több kritikát kapnak azért, mert olyankor is leminősítenek országokat, amikor azok éppen megszorításokat hajtanak végre, azért, hogy gazdaságukat egészséges alapokra helyezzék.
A gyengélkedő EU-s tagállamok leminősítése önmagában képes volt komoly gondokat okozni, ezért már régóta szerepel a felvetések között egy uniós, konkurens hitelminősítő intézet létrehozása. A legnagyobb hitelminősítők székhelyei nem az unió területén vannak, ezért az uniós adminisztráció képtelen kivédeni, de még korlátozni sem tudja azok tevékenységüket. Az ukrán válság kitörése óta Oroszországot is leminősítették, az oroszok szerint teljesen alaptalanul. Ellenlépésként az oroszok kilátásba helyezték, hogy a jövőben akkreditációhoz kötik a különféle hitelminősítők működését az ország területén. Az úgynevezett BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) saját hitelminősítő létrehozásán munkálkodnak.
A Standard & Poor's szerint BB – Szerbia besorolása, országunkat B+ kategóriába sorolja a Fitch Ratings, a Moody’s pedig B1 kategóriába. Mindhárom hitelminősítő Szerbiát a bóvli kategóriába sorolja, összehasonlítva azonban az előbbi egy fokozattal erősebbnek minősíti.
