Lukácsfalván a minap szemináriumot tartottak az organikus termelésről, amelyen a szabadkai Organic Control System tanúsító Kft. szakemberei voltak az előadók. A rendezvényt az erzsébetlaki Császár-tó akciócsoport és a lukácsfalvai Fehér-tó hagyományápoló és környezetvédő egyesület szervezte.
A szakelőadás részvevői megtekintették Balanyi Sándor gazdaságát (Fotó: Kecskés István)
Közép-Bánátban az organikus termelésnek nincs hagyománya. Nemrég hat település (Erzsébetlak, Lukácsfalva, Écska, Rezsőháza, Perlasz, és Óécska) Császár-tó akciócsoport néven egyesületet alapított, amelynek egyik célja az egészséges élelem termesztése.
Ahogy a lukácsfalvi Balanyi Sándor, az organikus termelés egyik úttörője mondja, az említett hat településen hatan foglalkoznak biotermeléssel. A közép-bánáti régióban pedig 56 hektárnyi területen mindössze 15-en termelnek ily módon.
Szerbiában talán háromszázan foglalkoznak organikus termeléssel. Elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel és zöldségtermesztéssel, kisebb mértékben gyümölcstermesztéssel és feldolgozással. A feldolgozott termények jelentős részét az EU országaiba exportálják. A kis érdeklődést Nada Berkeš, a szabadkai Organic Control System tanúsító Kft. szakmunkatársa elsősorban az emberek tájékozatlanságával magyarázza. Szerinte olyan eset is létezik, hogy valaki foglalkozik organikus termeléssel, de nem is tudja, hogy organikus termelőként is egzisztálhatna. Persze mindenkinek végig kell mennie az úgynevezett konverziós eljáráson, az ellenőrzésen és a tanúsítvány megszerzésén. A termelők többsége kisebb parcellákon (átlagban egytől öt hektárig) termel, Vajdaságban csak Fehértemplom és Újvidék közelében van két, egyenként kétezer hektárnál nagyobb vegyszermentes parcella.
Az erzsébetlaki Simon Annuska kedvtelésből kezdett el foglalkozni organikus termeléssel. Kétszáz négyzetméternyi háztáji gazdálkodással elsősorban a család részére termel, de jut eladásra is. A turistákat is egészsége élelemmel várja. A nagybecskereki Aleksandar Golić 2006 óta elsősorban gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Kertészetében a domináns gyümölcs a mogyoró. Mint mondja, évek óta az organikus termelés szabályainak a betartásával termel, de csak 2015-től került be a konverziós eljárásba, a konvencionális termelésből az organikus termelésbe való átlépés fázisába.
A vegyszermentes termeléssel jelenleg nem könnyű fennmaradni a piacon. Több munkával, csak kevéssel magasabb áron lehet értékesíteni az így megtermelt javakat. Hosszú távon azonban az egészséges élelmiszernek jobbak a kilátásai.
