A mesékből régóta tudható, hogy nem árt óvatosan bánni a pénzzel, nemkülönben a gazdag emberekkel, akik szinte mindig gonoszak. A valóság sok esetben igazolta már a mesék egy-egy tételét, megállapítását. Így azt is, amely a vastag pénztárcájú emberekre vonatkozik.
Sőt ezt már tudományos megfigyelésekkel igazolta Paul Piff szociálpszichológus, a Kaliforniai Egyetem professzora. Kutatásaiból arra a következtetésre jutott, hogy a nagyvonalúság és az empátia bizony nem igazán jellemző a gazdagokra. Az viszont annál inkább, hogy arrogánsabban viselkednek, és (mások kárára) gyakran átlépik az írott és íratlan szabályokat. De ettől valószínűleg nem boldogabbak, hiszen a pénz – fizikai értelemben és pszichésen is – elszigeteli őket a többi embertől.
Piff professzor megállapításai azonban valószínűleg nem nagyon foglalkoztatják a jól szituáltak folyamatosan gyarapodó közösségét. Igaz, egy részük a temérdek pénzből adakozik, jótékonykodik, de szórni nemigen szokták az összekapart dollármilliókat, milliárdokat.
Gyűjteni és vagyonokat felhalmozni pedig szinte mindig lehet. Még válságos időkben is. Ez egyértelműen bebizonyosodott 2008-ban, s az azóta eltelt, valamelyest nyugodtabb években. Tavaly pedig már 290 új taggal gyarapodott a szupergazdagok tábora, legalábbis a Forbes szerint. A tekintélyes amerikai magazin úgy számol, hogy az idei évet már 1826 boldog dollármilliárdos köszöntötte. Közösségük azóta tovább gyarapodott, s összesített vagyonuk értéke jócskán meghaladja a 7000 milliárd dollárt.
A negyven évnél fiatalabb gazdagok száma szintén rekordot döntött az utóbbi egy évben. Az ifjú milliárdosok nemzetközi listájának legfiatalabb tagja (egyelőre) a 24 éves Evan Spiegel, az egyre népszerűbb Snapchat társalapítója. A képek, rajzok, szöveges üzenetek és rövid videók megosztására mindössze bő három éve használt applikáció (közösségi mobilalkalmazás) már 2013 nyarán utolérte a Facebookot, és azóta folyamatosan növeli forgalmát. Ez kizárólag a tizen- és huszonévesek lázas érdeklődésének és rendkívül egyszerű kezelhetőségének köszönhetően.
Az amerikai tinédzserek körében alighanem népszerűbb is a 11 éve működő Facebooknál, amelynek harmincéves alapítója, Mark Zuckerberg szintén folyamatosan gyarapítja kincstárát. A 35 milliárd dollárhoz közelítő magánvagyonának jóvoltából, a világ 16. leggazdagabb emberének számít.
A milliárdosok klubjába tavaly is legtöbben a technológiai cégek tulajdonosai közül kerültek be. Csak a kaliforniai Szilícium-völgyből 23 új taggal bővült a lista.
A világ leggazdagabb embereinek többsége saját erőből szerezte első milliárdjait. A maradék, vagyis mintegy hatszáz dúsgazdag személy egyharmada örökség útján vált a pénzarisztokrácia elitjének tagjává, kétharmada pedig úgy, hogy a részben örökölt vagyont később ügyesen gyarapította.
A szupergazdagok névsorát tartalmazó lista első helyét jó másfél évtizede magabiztosan őrzi Bill Gates, a Microsoft alapítója, összvagyona immár megközelíti a 80 milliárd dollárt. Szorosan a nyomában van a mexikói telekommunikációs mogul, Carlos Slim Helú, aki 77 milliárd dollár büszke tulajdonosa. A harmadik helyezett Warren Buffett amerikai befektetési szakember, tőzsdemágus sem sajnálkozhat, hiszen 73 milliárd dollárjával alig marad le az őt megelőzők mögött, miközben kilencmilliárd dollárral előzi meg az utána következő spanyol Amancio Ortegát, a Zara divatmárka és üzletlánc tulajdonosát.
