2024. március 28., csütörtök

Megdőltek a korábbi állítások

Bár egy hónapja ennek az ellenkezőjét állítják, úgy tűnik, hogy Gašić és Lončar miniszterek mégis várták a szerencsétlenül járt helikoptert

Honlapján a védelmi minisztérium elérhetővé tette a március 13-án lezuhant helikopter pilótája és a belgrádi Nikola Tesla repülőtér irányítótornya közötti rádiós kommunikációt. Most már semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Omer Mehić pilóta utolsó szavai a következők voltak: „Emberek, látja valaki a leszállópályát? Emelkednünk kell!”

– Látom a pályát – jelentette valamivel korábban Mehić a toronynak. Ezt követően a szabályoknak megfelelően a kommunikációt egy másik, a leszállni készülő gépeket navigáló repülésirányítónak kellett folytatnia.

– Üdvözlet! Jöjjenek! A pálya szélén vannak. Nyugodtan leszállhatnak. Várja már önöket a kísérőautó – értesítették a toronyból. Ekkor Mehić ereszkedni kezdett a géppel, majd váratlanul azt mondta, hogy nem látja a pályát. Ezt követően a gép emelkedni kezdett. Mehić néhány másodperccel később ismét megpróbált leereszkedni, a légiforgalmi irányító pedig megismételte, hogy nyugodtan ereszkedhet, pontosan a pálya felett van. A pilóta ezután újra megközelítette a pályát, de ismét arra panaszkodott, hogy nem látja azt. Ekkor kérdi útitársaitól: ,,Emberek, látja valaki a leszállópályát?” A kérdésre a válasz nem hallatszik.
– Emelkedünk kell! – mondja a pilóta, majd hirtelen emelkedni kezd a géppel. Ezt követően megszakadt a helikopter és az irányítótorony közötti kommunikáció.

A Nikola Tesla repülőtér irányítótornyával folytatott kommunikáció során az is elhangzik, hogy a gépben a leszállópálya feletti három perc körözéshez elegendő üzemanyag van. Miután Mehić közölte ezt az információt a repülésirányítóval, megkérdezte, hogy nyitva lesz-e a repülőtér, vagy sem. Erre azt a választ kapta, hogy várjon még egy percet, hogy átgondolhassák a dolgot.

MÁSHOL AKART LANDOLNI

A bevetés korábbi szakaszában – a Raškából Belgrád felé vezető út során – készült hangfelvételek a pilóta és egy másik légiforgalmi irányító között szintén elérhetővé váltak. Az egyikből az derül ki, hogy a Raškából Belgrádba tartó Mehić közli, landolási célpontja a belgrádi Katonai Orvostudományi Akadémia (VMA), és ezért a Banjički Vis helikopter-leszállópályán tervez leereszkedni.

– Desztinációm a VMA. Ismétlem, desztinációm a VMA, ha engedélyt kapok a leszállásra – mondta Mehić.

– Folytassák csak Bogi irányába. Mi úgy értettük, hogy már megbeszélték, hogy Belgrádban szállnak le, itt várják magukat, itt várja magukat a mentőautó is – válaszolta a repülésirányító.

– Ez téves információ, a VMA leszállópályáján ereszkedek le. Egy kisbaba van a gépben, egy életveszélyes állapotban lévő csecsemő. A Banjički Visen szállok le, ezért ott várjon ránk egy mentőautó – válaszolta erre Mehić.

– Rendben. Folytassák csak Bogi irányába, az csak néhány kilométerre van a VMA-tól, hogy úgy sikerüljön koordinálni a dolgokat, ahogyan kell, később pedig majd halljuk még egymást. Jelentkezzenek, ha készen állnak a leszállásra – mondta a repülésirányító.

– Rendben van. 22 perc a landolásig a Banjički Visen, a VMA helikopter-leszállópályáján. Csak kérem, jelentse az időjárási viszonyokat a bázis vonatkozásában – hangzanak ismét a pilóta szavai.

Mikor a légi irányító megadja a látási viszonyokkal és a felhők állásával kapcsolatos adatokat, Mehić azt mondja, lehet, hogy ilyen körülmények között Banjički Visen gondjai lennének a landolással

– Banjički Vis felé folytatom, ha olyanok lesznek a körülmények, akkor leszállok, ha nem, akkor a batajnicai repülőtérre irányítom a gépet – fejezi a kommunikációt Mehić a légiforgalmi irányítóval.

MÁS NYELVET BESZÉLTEK

A keddi nap folyamán olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a katonai pilóták és a Nikola Tesla repülőtér civil légiforgalmi irányítói nem értették egymást. Ezt a balesetről készített jelentés is megerősíti, amelyben az áll, hogy a zuhanást megelőző két percben olyan félreértések történtek, amelyek hozzájárulhattak a zuhanáshoz.

A helikopter legénysége jelentette a légiforgalmi irányítónak, hogy 140 méter magasan vannak. A pilóták ezzel azt akarták mondani, hogy 140 méter magasan vannak a leszállópálya felett, a repülésirányító viszont azt hitte, hogy 140 méter tengerszint feletti magasságon vannak, mivel a civil légi forgalomban így mérik a gépek repülési magasságát. Éppen ezért az irányítótoronyból nem érkezett válasz, vagyis senki nem világosította fel a pilótát, hogy azért nem látja a leszállópályát, mert a felhők túlságosan alacsonyan vannak, a gép pedig ehhez képest túlságosan magasan.

– A légiforgalmi irányítók és a helikopter legénysége különbözőképpen gondolkodtak, nem voltak hozzászokva az együttműködéshez. A légiforgalmi irányító azt a tanácsot adta a pilótának, hogy lebegjen a leszállópálya felett. Ezzel a típusú helikopterrel azonban megfelelő látótávolság hiányában ezt lehetetlen kivitelezni – áll a jelentésben.

A vizsgálóbizottság álláspontja szerint az is végzetes lehetett ebben az ügyben, hogy túlságosan későn értesítették Mehićet, hogy mégis a Nikola Tesla repülőtéren kell landolnia, ahol a leszállópálya mellett helyet csináltak két mentőautónak és az egészségügyi miniszter gépkocsijának. A landolás helyszínének túlságosan későn történő módosítása kedvezőtlenül befolyásolta a bevetés elvégzését, mivel a Nikola Tesla repülőtér ismeretlen volt a legénység számára, és nem volt elegendő idejük felkészülni, állapították meg a jelentés készítői. Állítólag már 20.30-kor megszületett a döntés, hogy Mehićnek mindenféleképpen a Nikola Tesla repülőtéren kell leereszkednie a helikopterrel, erről azonban csak 21.37-kor értesítették. 20.30-kor Mehić még csak Raška felé tartott, ahol a beteg csecsemővel várták.

Utóbbi megállapításokat szintén hangfelvételek támasztják alá. Az átiratokból kiderül, hogy Mehić szöveges üzenetben kommunikált Predrag Bandić tábornokkal, a 204. légi rendészet parancsnokával. Az üzenetekben szintén azt írja, hogy először a VMA melletti helikopter-leszállópályán próbálja földre vinni a gépet, ha pedig nem sikerül, akkor a batajnicai repülőtéren próbálkozik. Végül azonban mégis megszületett a döntés, hogy Surčin, azaz a Nikola Tesla felé veszi az irányt. A vizsgálóbizottságnak Bandić állítólag azt mondta: Bratislav Gašić védelmi és Zlatibor Lončar egészségügyi miniszterek is felhívták, hogy fogadni kívánják a helikoptert. Itt szintén nem ér véget a zűrzavar: Bandić telefonon kapcsolatban állt a katonai légierő és az országos légvédelmi parancsnokság operatív központjával is, és 20.10-kor a következőket mondta: „Csak hogy tudjad, Lončar miniszter ott lesz a VMA helikopter-leszállópályáján és várja a helikoptert. Azt nem tudom, hogy a mi miniszterünk is ott lesz-e. Valószínűleg én is oda megyek, tudjál róla. Az ügyeletesnek jelentsétek, hogy mindent nyisson ki, a VMA-t értesítettem, a sürgősségieket is, valójában mindent elintéztem. Dejo Vasiljević is ott van a csapatával, készültségben, ha esetleg szükség lesz rájuk a landoláskor.”

Gordan Pavlović ezredes, aki a baleset éjszakáján a katonai légierő és az országos légvédelmi parancsnokság operatív központjának a vezetője volt, pedig azt erősítette meg a vizsgálóbizottságnak, hogy nagyjából este nyolc órakor Bandić tábornok értesítette arról, hogy Gašić miniszter utasítására egy kisbaba mentése kezdődött meg helikopterrel. Pavlović elmondása szerint Bandićtyal egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy a gépnek a VMA közelében kell leszállnia. Pavlović is tudott róla, hogy az egészségügyi és a védelmi miniszterek is fogadni tervezték a gépet. Később az időjárási körülmények annyira megromlottak, hogy megszületett a döntés arról, hogy a gép a Nikola Tesla repülőtéren landoljon, mondta Pavlović.