Régimódi szokás újságban állást keresni, hiszen az interneten sokkal hatékonyabban és gyorsabban megtalálhatja az ember a testreszabott munkát. Egy németországi cég, a Jobspotting szerint viszont már a világhálós munkakeresésre is ráfér egy komoly reform.
– Olyan internetes álláskeresési programot szeretnénk készíteni, amely az internetes munkakeresés során csakis azokat az ajánlatokat találja meg, amelyek az ügyfelet, vagyis az internetezőt valóban érdeklik. Az ötlet hasonló elven működik, mint a Spotify vagy a Netflix zene- és filmkereső rendszer, tehát gyakorlatilag úgy állítjuk össze a kínálatot, hogy az összhangban legyen a potenciális munkavállalaló képzettségével, érdeklődési körével – nyilatkozta Robin Haak, a cég egyik főnöke a négy közül.
A Jobspotting az idén kezdte meg munkáját, és máris 200 ezer felhívást tartalmaz a rendszere. A legtöbb ajánlat Németországba és Angliába szól, állás pedig leginkább az IT- és a marketingszektorban adódik, részben azért is, mert jelen pillanatban ezekben az ágazatokban a legnagyobb a kínálat.
– A következőkben szeretnénk kiterjeszteni más szektorokra is a keresést, és persze földrajzilag és terjeszkedni kívánunk. Első ízben egész Európára szeretnénk kiterjeszteni rendszerünket, utána pedig az Egyesült Államokra is.
Az internetes oldal működése egyszerű, mégis összetett. A Jobspotting több olyan internetes portállal működik együtt, amelyek álláshirdetéseket, pályázatokat hirdetnek meg. Amikor a hirdetés megjelenik ezeken a portálokon, a Jobspotting keresője átvizsgálja a szövegét, összehasonlítja a regisztrált felhasználóinak adataival, majd az ő érdeklődési körüknek megfelelően listáz. Haak elmondta, hogy ilyesmivel már több más cég is próbálkozott... sikertelenül.
– Igen összetett számítógépes folyamatról van szó, hiszen a szöveget alaposan, sokszor a szemantika módszereivel kell átfésülni, hogy sikeres legyen az elraktározás – jegyezte meg a vezető.
Ahhoz azonban, hogy ez az összetett rendszer gördülékenyen működjön, a felhasználóktól is alaposságot vár el az oldal. A személyes profil kitöltésekor csaknem 30 ezer „képesség” közül választhatnak a kliensek, ezeket aztán a rendszer szintén összeköti, listázza.
A profil elkészítése után a rendszer további információkat gyűjt a felhasználóról, annak függvényében, hogy mely ajánlatok iránt érdeklődött, illetve melyeket utasította el.
– Ez egy már szabadalmaztatott algoritmus révén valósul meg, amelyben a személyes adatok kényes kérdése is irrelevánssá válik. Nekünk gyakorlatilag csak az ügyfelünk e-mail címéről van tudomásunk, arról nincsenek információink, hogy hol lakik, mivel foglalkozik. Mondhatni, névtelen profilokkal dolgozunk – ecsetelte a szakember rendszerük működését.
Haak attól sem tart, hogy valamely más programozócsoport esetleg lemásolja ötletüket és konkurenciával veszélyeztetne.
– Egy ilyen rendszer kidolgozása legalább 24 hónapot vesz igénybe, az pedig az internetes marketing világában egy örökkévalóság. Addig mi nyugodtan növekedhetünk. Igaz, jelen pillanatban még kicsi a honlapból befolyó bevétel, ha viszont már 100 ezer profil működik a portálon, akkor az pár hónap leforgása alatt 600 ezer eurós hasznot jelent – magyarázta.
A Jobspottingnak jelenleg 20 ezer felhasználója van, ennyi pedig még nem elég a nyereséges üzlethez. Már csak azért sem, mert a kilenctagú vállalat bérkiadásaira egyelőre 400 ezer dollárt irányozott elő a vezetőség, amely jelen pillanatban a saját megtakarításaiból él.
Haak véleménye szerint egy kezdő cégben a bérek közül elsőként az alkalmazottakét kell szavatolni, a többi ráér.
– A lényeg az, hogy a legjobbak dolgozzanak a vállalatban – mutat rá a szakember.
A négy alapítóból többen előzőleg a Google-nál dolgoztak, ahol mindig megvalósítható célok elérésére törekedtek. Erre mutat rá az is, hogy a cég és a rendszer eladásával (amely nem ritka az internet világában) egyelőre nem foglalkozik a vezetőség.
– Egyedül akkor válnánk meg tőle, ha tényleg hatalmas összegekről lenne szó, erre viszont egyelőre nincs kilátás. Egy befektető azonban már jelezte, hogy invesztálna a Jobspottingba. Ilyen esetekben nyitottak vagyunk – fejezte be Haak.
Mint kiderült, a szóban forgó rendszer még csak Németországban és Nagy Britanniában működik. Pedig egy ilyen rendszer Szerbiában is elkelne...
