A hazai vállalkozók többsége a likviditás hiányát tartja első számú problémának az ügyvitelében. A korrupció, a bürokrácia, a szürkegazdaság és az abban gyökerező tisztességtelen konkurencia, a kartellezés és más negatív jelenségek is csökkentik a vállalkozói kedvet, de amikor a vevő pénzhiány miatt nem tud idejében fizetni, az végül áttételesen gondokat okoz az egész gazdaságban. Nem egy esetben jól szervezett, jól működő, versenyképes és jó minőségű terméket gyártó cégek csak azért mentek tönkre, mert a leszállított árut nem tudták megfizettetni. A termelés folytonosságát gyakran veszélyezteti, hogy a vevők általában csak késve fizetnek, a nagy vevők pedig eleve olyan feltételeket kérnek, hogy több hónap, vagy akár egy év legyen a fizetés határideje. Sokan azt hiszik, ezt törvénnyel lehet szabályozni, de az ilyen előírások kijátszásának számos módozata is ismert. Köztudomású, hogy a nagy áruházláncok a beszállítókkal csak olyan szerződéseket kötnek, melyekben több hónapos fizetési határidőt rögzítenek maguknak, emellett kedvező áron is kell adni a terméket, de csak így lehet nagyobb tételeket értékesíteni. A gyártóknak tehát valahogyan át kell hidalni azt az időszakot, amíg nem fizetik ki az árut, miközben fenn kell tartaniuk a termelés folyamatosságát. Erre egy megoldás a hitel felvétele. Tudni kell azonban, hogy Szerbiában a hitelek drágák, a bankok akár szélsőségesen magas, 20–40 százalékos kamatot is felszámolnak. A jegybank az irányadó kamatlábat a közelmúltban 8-ról 7,5 százalékra csökkentette, de a feltételek valószínűleg megengednének további csökkentést is. Az Európai Központi Bank (EKB) által elindított, havi 60 milliárd eurós mennyiségi könnyítésnek várhatóan jótékony hatása lesz országunk gazdaságára is. A mennyiségi könnyítésnek – ami lényegében ellenőrzött pénznyomtatást jelent – az a célja, hogy beindítsa az európai gazdaság motorját.
KIÚT A KELEPCÉBŐL
Az igazi és tartósnak mondható gazdasági fellendülés Szerbiában még várat magára, még akkor is, ha az ország vezetői nagy sikerekről beszélnek. A pozitív kommunikációnak egyébként közismerten jó hatása lehet a közhangulatra, hiszen az úgynevezett önbeteljesítő jóslatok képesek jó irányban is hatni. A jó szándék sem kétséges, így már ezért sem szabad kapásból elítélni a dolgot. Tény azonban, hogy az igazi eredmények még váratnak magukra. Pedig az EKB által elindított, havi 60 milliárd eurós mennyiségi könnyítés várhatóan rövid időn belül számunkra is nagyon kedvező körülményeket fog teremteni, kár lenne elszalasztani egy ilyen, valószínűleg vissza nem térő alkalmat.
Az utóbbi időben mind többször találkozunk olyan véleményekkel, hogy Szerbiában is alkalmazni kellene a mennyiségi könnyítést. A mennyiségi könnyítés lényegében a jegybank részéről egy adott időre szóló, előre bejelentett mértékű pénzügyi eszközvásárlást jelent, ami jellemzően vállalati és rövid lejáratú államkötvényekre vonatkozik. Elsődleges célja a nullához közelítő kamatlábak mellett a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzése. A hazai üzletemberek is egyre gyakrabban emlegetik, hogy a gazdaság fellendítése céljából Szerbiában is a mennyiségi könnyítés eszközéhez kellene nyúlni. A pénznyomtatással kapcsolatban nálunk még mindig léteznek aggodalmak, hisz tudjuk, hova vezetett a 90-es évek elején a pénznyomtatás. Most sem zárható ki, hogy a pénznyomtatás nálunk csak az euró iránti keresletet és a behozatalt növelné, ez azonban nem segítené, de ártana a hazai gazdálkodóknak. Az EKB kötvényvásárlási programon keresztül valósítja meg a gazdaság ösztönzését. Szakemberek figyelmeztetnek, hogy nálunk viszont most nem az a helyzet, hogy nem lenne pénz. Ellenkezőleg! A bankoknak van pénzük, csak óvatosak, hisz nagy kockázat vergődő cégeket hitelezni. A lakossági hitelezést illetően is pangás tapasztalható: az elmúlt két évben felére csökkent a lakáshitelek iránti érdeklődés.
A jegybank kormányzója azt ígérte, ebben az évben a pénzügyminisztérium és a bankok közösen fogják megoldani a tisztázatlan hitelek magas arányának problémáját. Kezdeti lépésként március 27-én életbe léptek a pénzügyi szolgáltatások igénybevevőiről szóló törvény módosításai. Közülük jelentősnek számít az a rendelkezés, melynek értelmében a pénzintézetek a 2011. december 5-e előtt jóváhagyott kölcsönök esetében csak az akkori árfolyam alapján számolhatják el a kamatot. Valószínűsíthető, hogy országunk gazdasági életének igen izgalmas periódusa következik.
