2024. március 28., csütörtök

Szegény ember atombombája

Negyven éve lépett életbe a biológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezmény

A biológiai fegyvereket a szegény ember atombombájának is nevezik, mert előállításuk viszonylag könnyű, nagy hatásfokúak, s könnyen kikerülhetnek a szabályozhatóság köréből. Biológiai fegyverként használhatók fel például az anthrax (lépfene), himlő, pestis (dögvész), botulizmus, kolera és a vérzéses lázak kórokozói.

A történelem során a hadjáratokat rendszeresen járvány kísérte, s azok kimenetelét gyakran az döntötte el, melyik fél seregét sújtotta kevésbé a fertőzés. A járványok nem egyszer sokkal több áldozatot szedtek, mint a harcok. (Az 1456-os nándorfehérvári diadal után Hunyadi János és Kapisztrán János halálát is a táborban kitört pestisjárvány okozta.) A biológiai hadviselés egyik leghírhedtebb esetét 1347-ben jegyezték fel, amikor a genovai kézen lévő krími Kaffát (ma Feodoszija) ostromló mongolok pestisben meghalt harcosaik tetemeit lőtték át katapulttal a városfalon. A menekülő, fertőzött genovai kereskedők hurcolták be Európába a fekete halálként ismertté vált betegséget, amely néhány év alatt a lakosság egyharmadával végzett.

Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka 1971. december 18-án hagyta jóvá a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és a meglévő készletek megsemmisítéséről szóló egyezményt (BTWC). Ez a dokumentum volt az első olyan leszerelési egyezmény, amely teljesen betiltotta a fegyverek egy egész kategóriáját. Alapjául a vegyi fegyverek betiltásáról szóló, 1925-ben Genfben elfogadott jegyzőkönyv szolgált, amely azonban nem terjedt ki a kutatás, fejlesztés, gyártás és felhalmozás korlátozására, ráadásul e fegyverek alkalmazását is megengedte megtorlásként, ha az ellenség hasonló fegyverrel támad.

A dokumentumot 1972. április 10-én egyidejűleg írták alá Washingtonban, Londonban és Moszkvában. Az egyezmény 1976. március 25-én lépett hatályba, amikorra 22 állam helyezte letétbe a ratifikációs okmányokat. A konvenciót 172 ország írta alá, vagy csatlakozott hozzá (legutóbb Mauritánia az idén januárban), további 9 aláírta, de nem ratifikálta, 15 állam azonban még nem írta alá, köztük Izrael sem.

A nemzetközi szerződés hibájának róják fel, hogy semmilyen hivatalos, egyértelmű és jól működő ellenőrző mechanizmust nem léptetett életbe az előírások betartásának vizsgálatára. Az egyezmény megenged bizonyos békés célú kutatásokat, ha a baktériumok, vírusok és mérgek elleni védekezést szolgálják, de erre hivatkozva akár a biológiai fegyverek előállítására is alkalmas laboratóriumok ellenőrzése is megakadályozható. Az úgynevezett felülvizsgálati konferenciákon (ezekre 1980 óta hat alkalommal került sor) a szerződés megerősítésének, kiterjesztésének és egy ellenőrzési rendszer létrehozásának lehetőségeit vizsgálták, ám olyan kérdésekben nem tudtak megegyezni, mint hogy milyen eljárással kövessék a megállapodás betartását, hol húzzák meg a határvonalat betartása és be nem tartása között, és miképpen akadályozzák meg tiltott mérgek, felszerelések vagy technológiák egyik országból a másikba jutását.

A biotechnológia gyors ütemű fejlődésének következtében a biológiai fegyverek már nagyobb veszélyt jelenthetnek a vegyi- és atomfegyvereknél is. Szélsőséges csoportok vagy akár magánszemélyek egész népcsoportokat sodorhatnak veszélybe, pusztíthatnak el biológiai fegyverekkel. Tavaly az Iszlám Állam egyik tagjának laptopján olyan adatokat találtak, amelyek arra utaltak, hogy a dzsihadista szervezet biológiai fegyverek kifejlesztésén, többek között a bubópestis fegyverként történő alkalmazásán dolgozik.