2024. március 29., péntek

Szerbia esete a földgázzal

Nem hat újdonságként a hír, hogy veszélyben forog Szerbia és a térség gázellátása. Mint ismeretes, Oroszország már bejelentette, hogy 2019-re megszünteti a gázszállítást Ukrajnán keresztül. Ez komoly problémákat okozhat, elsősorban a kelet-európai térség számára. Az országban azonban tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy az energiaügy idevágó kérdéseiben szinte naponta váltják egymást a hírek, sokszor ellentmondásos információkat közölve.

Mi sem mutat rá jobban a helyzet kuszaságára, mint az energiaügyi tanács tegnapi közleménye, amely szerint Dušan Bajatovićnak, a Srbijagas vezérigazgatójának tegnapelőtti kijelentése alaptalan, amely szerint április 1-jétől csökken a gáz ára.

A tanács információja szerint ugyanis a gáz felvásárlási ára 383,57 dollár lesz 1000 köbméterenként a 270 helyett, amennyit Bajatović előzőleg beharangozott.

Mint kiderült, a csökkenés elsősorban azért nem lehetséges, mert a dollár és a dinár árfolyama megváltozott, és ez semmi esélyt nem ad arra, hogy áprilistól olcsóbb legyen a gáz.

AZ OROSZOK NÉLKÜL NINCS ÜZLET?!

Mint már említettük, komoly válságra számíthat a térség, ha az oroszok „elzárják a csapot”. Erre mutatott rá Bajatović a Régió Energiaperspektívái elnevezésű fórumon, amelyen arról beszélt, hogy ha Szerbiában és a térség országaiban 2025-ig nem építenek fel megfelelő mennyiségű gáztárolót, az érintett államok komoly gázellátási problémákkal szembesülhetnek.

– Ha Oroszország tartja magát a bejelentettekhez és 2019-re felfüggeszti a gázszállítást Ukrajnán keresztül, elkerülhetetlen lesz a tárolók kiépítése. Ezért Szerbiának is komolyan kell foglalkoznia egy nagyobb tároló létrehozásának gondolatával. Egy ilyen projektum persze további kölcsönöket igényelne, viszont hosszú távon esélyt adna arra, hogy a gázellátás révén üzleteket kössünk a szomszédos országokkal, és a befektetés is könyebben megtérülne – magyarázta a vezérigazgató, aki szerint az orosz gázstop Bulgáriának és Magyarországnak is komoly energiaügyi „fejfájást” okozna.

Véleménye szerint a következő pár évben Európa még nagyobb mértékben orosz gázfüggővé válik, valamint a legtöbb vezeték projektumának megvalósulása is nagyban függ a Kelet szavától.

– A megoldás a Török Áramlat projektumában való részvételben lenne – magyarázta Bajatović.

A Srbijagas feje az olyan alternatív forrásokról is beszélt mint az olajpala, amelyet jelenleg leginkább az Egyesült Államok, Kanada és Kína használ. Ezek olcsóbb anyagok, amelyeknek jobbára a szállítási költség veri fel az árát, olyan mértékre, amely megközelíti az orosz gáz konkurenciáját.

Az „alternatív források” keresésének kérdését nem csak a Srbijagas vezetője feszegette, Aleksandar Antić energiaügyi miniszter ugyanis a héten úgy nyilatkozott, hogy Szerbia egyetlen energiaügyi projektumtól sem zárkózhat el, amely alternatív energiaellátást szavatolna.

– A kormány nem engedheti meg magának azt, hogy csakis egy energiaügyi projektumra koncentráljon, és egyetlenegy ellátási lehetőségre fókuszáljon. Ezek után azokat a projektumokat részesítjük előnyben, amelyek lehetővé teszik, hogy Szerbia is tranzitország legyen a gázellátásban – fejtette ki a tárcavezető, miután a bolgár energiaügyi minisztérium illetékeseivel tárgyalt a Szerbia és Bulgária között húzódó gázvezeték projektumának megkezdéséről, amely révén az országba Azerbajdzsánból érkezne a gáz, Transz-Anatóliai vezetéken keresztül.

DÉLI ÁRAMLAT UTÁN TÖRÖK

Mint kiderült, a Srbijagas illetékesei a Török Áramlatot tartják leginkább valószínű lehetőségnek. Ehhez hozzásegíthet az is, hogy nemrég három nemzetközi bank is bejelentette, támogatná a vezeték kiépítését.

Jovica Budimir, a Srbijagas végrehajtó igazgatója ide kapcsolódóan elmondta, hogy az illetékesek már a vezeték megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak, a projektum költségeiről pedig csak ezután lesznek pontos információk.

– A tervezetben Görögország és Macedónia is részt venne, véleményem szerint annak ellenére is, hogy az utóbbi ország kissé bizonytalan ebben a kérdésben. A Török Áramlat munkálatainak megkezdése gyakorlatilag egy kompromisszum lenne Oroszország és az EU között, ezek után pedig Macedóniának is támogatnia kell a tervezetet – fejtette ki Budimir, aki azt is elmondta, hogy ebben az esetben nem fog gondot okozni az EU harmadik energiaügyi csomagja, amely részben meghiúsította a Déli Áramlat munkálatainak megkezdését is.

– Az orosz felek szavatolni fogják az ellátást a görög határig, onnantól kezdve az érintett országokon áll, hogy az unió idevágó előírásai szerint cselekedjenek – fejezte be Budimir.

A tények kusza állása ellenére a szerbiai illetékesek eléggé derűlátóak, hiszen több alternatíva is létezik az ellátásra. Csak arra kell vigyázni, hogy a mondás szerinti két szék közül legalább az egyikre ráüljön (vagy essen) az állam.