2024. március 29., péntek

A szerb katasztrófa

Évről évre növekszik a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő szerbiaiak száma

A rosszindulatú daganatos megbetegedések következtében elhunyt személyek tekintetében Szerbia első helyen áll Európában. A halálozási arány átlagban 2,5 százalékkal növekszik évente. Slobodan Čikarić onkológus, a Szerbiai Rákellenes Küzdelem Egyesületének elnöke szerint ez mindenféleképpen aggasztó tény. A szakember szerint a NATO-bombázás tehető felelőssé azért, hogy az országban mind több személynél jelentkezik rosszindulatú daganatos megbetegedés, mert mint mondta: a NATO repülőgépei csökkentett urántartalmú bombákat dobtak le országszerte.

2012-ben 36 408 új rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő beteget vettek nyilvántartásba, az elhalálozások száma pedig 21 269 volt. A férfiaknál a tüdőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, a nőknél pedig a mellrák. Bár a tavalyi évre vonatkozólag még nem állnak rendelkezésre a hivatalos számok, a vonatkozó világmutatókra támaszkodva Čikarić úgy becsülte fel, hogy 2014-ben Szerbiában nagyjából 40 ezer új beteget vettek nyilvántartásba.

– 2014-ben feltehetőleg 2,8-szor többen betegedtek meg Szerbiában valamilyen rosszindulatú daganatos megbetegedésben, mint a világban máshol. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy „szerb katasztrófáról” beszélhetünk. Szerbiával ellenben a világ fejlett országaiban a halálozási arány évente nagyjából egy százalékkal csökken. A NATO-bombázás során megközelítőleg 15 tonna szegényített uránt „szórtak” szét országszerte. Az urán továbbra is itt van, hiszen nagyjából 4,5 milliárd évnek kell eltelnie ahhoz, hogy részben lebomoljon. Az urán az élelemmel és a levegővel kerül a lakosság szervezetébe, és így okoz rákos daganatot. Az európai mércékhez viszonyítva Szerbiában az onkológiai megelőzés és a palliatív kezelés (a betegek szenvedésének enyhítése) szinte a nulla szintjén van, a sugárterápia pedig a létra legalsó fokát éri el – taglalta Čikarić a hírügynökségeknek nyilatkozva.