Ukrajnában ismét elkezdett felfelé araszolni a dollár árfolyama. Hiába a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első hitelrészlete, egyelőre az nem hozott semmiféle javulást, sőt. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az IMF mentőöve ellenére sem biztosított az ukrán gazdaság zuhanásának megállítása.
Az Argumenti i Fakti című hetilap legfrissebb száma arról közölt összeállítást, hogy mennyire reális az IMF szakértői vélekedése az ukrán pénzügyi helyzetről, annak kilátásairól. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a nemzetközi hitelintézet rendre tévedett a korábbi prognózisaiban, s ez most könnyen megismétlődhet. Az IMF négy év alatt 17,5 milliárd dollárral kívánja támogatni Ukrajnát. Az első, ötmilliárdos részlet már meg is érkezett Kijevbe. Washingtonban úgy számolnak, 2019-re az ukrán gazdaság teljesítőképessége visszaáll a válság előtti szintre, sőt meg is haladja azt. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele a pénzügyi rendszer megszilárdulása, a beruházások jelentős növekedése, a külkereskedelmi mérleg javítása. Ezek a mutatók ma siralmasak az országban.
Az IMF azzal számol, hogy az idén még 5,5 százalékos lesz a gazdaság zsugorodása, az infláció mértéke pedig 27 százalékot tesz ki. Ugyanakkor jövőre már minimális javulást, bővítést remélnek. 2015-ben Ukrajna államadóssága a GDP 94 százalékát teszi ki, ami nagyon súlyos kockázatokkal jár. Az a cél, hogy öt év múlva, 2020-ra ez az arány 71 százalékra csökkenjen.
Hazai szakértők ellenben arra figyelmeztetnek, hogy az IMF-et és eleve, a külföldi hitelezőket sok meglepetés érheti még Ukrajnával kapcsolatosan. Andrij Sevcsisin, a Forex-Club elemzője úgy látja, csak abban az esetben sikerülhet tartani ezeket a prognózisokat, ha minden úgy alakul, ahogy azt a pénzintézet szakértői csoportja modellezte. Ám erre csekély az esély, tette hozzá. Emlékeztetett, 1994 óta működik együtt Ukrajna az IMF-fel. Az eltelt bő húsz évben már számtalanszor tapasztalhatták a külföldi hitelezők, elemzők, hogy itt semmi sem úgy történik, amint az logikus és várható lenne. Sevcsisin hozzátette, korábban megfigyelhető volt, amint a kijevi vezetés hozzájutott egy-egy nagyobb hitelrészlethez, az nemhogy javulást eredményezett volna, hanem ellenkezőleg, az elkezdett reformpróbálkozások elhalását, lassulását eredményezte.
Egy másik analitikus, Igor Sevljakov arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg az ország egyes részein háborús állapotok uralkodnak, addig nem számíthatunk semmilyen stabilitásra. Szerinte csakis a fegyverek teljes elnémulása után következhet be némi előrelépés, a beruházások növekedését sem várhatjuk, amíg fegyveres konfliktus zajlik.
Olekszandr Zsolugy szerint az is hátráltatja a gazdaság javulását, hogy a legfőbb ukrajnai exportcikkek ára stagnál, a belső piac pedig nagyon behatárolt. Gyökeres fordulatra, reformokra lenne szükség, ám az erre való politikai szándék nem igazán érzékelhető, ezért is annyira sötét a jövőkép.
Pesszimista jóslatokat közölt az ukrán gazdaság kilátásait illetően a The Economist című befolyásos brit lap is.
A kiadvány is úgy látja, túlságosan derűlátóak az IMF prognózisai. A lap gazdasági szakértői szerint maga a Nemzetközi Valutaalap is hozzájárul a válság elmélyítéséhez, amikor többszörös rezsidíj-emelkedést sürget, és azt, hogy 2017-re 30 százalékkal csökkentsék a szociális jellegű kifizetéseket az országban.
A The Economist szerint az elkövetkezendőkben még egy óriási problémával találja szemben magát Ukrajna, mégpedig a munkanélküliség gyors növekedésével. A kiadvány elemzése szerint Kijeven csak egy összehangolt, óriási méretű nemzetközi hitelprogram segítene, az IMF önmaga semmire sem megy.
