A szerb kormány lehetséges átalakításáról beszélve Vladimir Goati politikai elemző úgy vélekedett szerdán, hogy a koalíciós partnerek lecserélése és a kormány vezetőségének átszervezése képtelen elvárás. Véleménye szerint Aleksandar Vučić kormányfő két nappal ezelőtti bejelentése, miszerint a kormányátalakításra négyféle lehetőség létezik – az első a kormányzó erők változása, a másik a Szerb Haladó Párton belüli változás, ezzel összhangban harmadikként változás történhet a kormány vezetésében is, a negyedik lehetőség pedig az, hogy novemberig vagy decemberig nem lesz semmilyen módosítás – egy ötödik lehetőséget is magában rejt, méghozzá azt, hogy a helyzet miatti félelmükben a miniszterek még jobban igyekeznek majd elvégezni munkájukat.
– Ezek a miniszterek már így is százegy százalékosan teljesítenek. Az egész helyzetet csupán ezzel a mondással jellemezhetem: Nagy hűhó semmiért – érvelt Goati.
Magyarázata szerint a koalíciós partner lecserélése a legnagyobb képtelenség, ugyanis Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke a haladók koalíciós partnereként nemcsak a kormányban foglal el tisztséget, hanem nemzetközi testületekben is. Ugyanakkor a szocialistánkon kívül nincs még egy olyan parlamenti párt, amely be tudna lépni a kormányba.
– Természetesen minden lehetséges, mint ahogy lehetséges az is, hogy a Földet 76 évente megközelítő Halley-üstökös a következő alkalommal 75 évre rövidíti meg keringési periódusát – mondta a politikai elemző, aki szerint ha elkezdünk játszadozni a lehetőségekkel, akkor minden lehetséges lesz.
Kiemelte, hogy a kormányátalakításnak a tartományi választások időpontjára való elnapolásával csupán annyit tennének, hogy „Damoklész kardja tovább függene a miniszterek feje fölött”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az elnapolás csupán arra lehetne jó, hogy azok a személyek, akiknek nem kellene a kormányban lenniük, lehetőséget kapnának, hogy becsületüket megtartva hagyják el a kormányt.
– Felkínálnak majd nekik egy jövedelmező, nagy presztízzsel járó tisztséget – egy nagyköveti, vagy egy közvállalati igazgatói helyet – amely után a közvéleményben elhintik, hogy a kormányban betöltött és a felkínált tisztség inkompatibilis egymással, végül pedig a szóban forgó személy halkan, becsületét megtartva kihátrál a kormányból – magyarázta az elemző.
Ivica Dačić külügyminiszter szerint „ostoba elmélet” az, hogy a szerb kormány átszervezése esetében azért lenne védve a pozíciója, mert jelenleg ő elnököl az EBESZ-ben. Véleménye szerint a „vidékies szellemet kellene átalakítani”.
– Azért elnöklök az EBESZ-ben, mert én vagyok Szerbia külügyminisztere. Mindennek semmi köze sincs a kormányátalakításhoz és nem szorulok senki védelmére. Akik ilyesmiket írnak, azok szeretnének leváltva látni engem, emellett Aleksandar Vučićot is provokálják – mondta a külügyminiszter.
|
Ivica Dačić a surčini helikopter-balesetről beszélve kijelentette, hogy „amikor tragédia történt és emberéletek vesztek el, azt senki sem használhatja fel politikai haszonszerzésre”. Hozzátette, hogy belügyminisztersége (2012–2014) idején ő maga is sokat utazott helikopterrel. – Arra nézve nincs gyakorlat, hogy egy pilóta parancs szerint szállna le vagy fel valahol, hanem ezt csupán a saját elbírálása, döntése szerint teheti meg – magyarázta a külügyminiszter. Újságírói kérdésre, hogy a kormányfő a baleset miatt kérte-e valakitől, hogy nyújtsa be a lemondását, Dačić azt válaszolta, hogy erre vonatkozólag nem létezik előírás, különben is a lemondás személyes tett, ha valaki úgy érzi, hogy felelős valamiért, akkor megteszi, ha pedig nem, akkor nem mond le: „Korábban is zuhantak le repülőgépek, helikopterek és mégsem kérte senki, hogy mondjanak le a miniszterek”. |
Magyarázata szerint, amikor 2014-ben belépett a szerb kormányba, nem azért tette azt, hogy ő elnökölhessen az EBESZ-ben, hanem hogy Aleksandar Vučićtyal folytathassa a két évvel azelőtt megkezdett politikájukat.
– Szükségünk van kormányátalakításra, de ennek sokkal inkább a „vidékies szellemiség átszervezésének” kellene lennie, hogy véletlenül se váljunk egy „poshadt tóvá” – mondta Dačić.
