2024. április 25., csütörtök

A szakképzés erősítése magyarországi támogatással

Magyarkanizsán a vajdasági magyar szakképzésfejlesztésről írtak alá megállapodást

2015 a külhoni magyar szakképzés éve program keretében együttműködési megállapodást írt alá Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Román István a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerdán a vajdasági magyar szakképzés hosszú távú fejlesztése érdekében létrejött Kerekasztal a vajdasági magyar szakképzésfejlesztésről rendezvényen, a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban Magyarkanizsán. Az eseményen Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szakképzés fontosságát és az oktatási reformokat emelte ki.

– A vajdasági magyar politika az utóbbi években azzal foglalkozik, hogy az oktatási rendszerünket hogyan tartsuk talpon, hogyan alakítsuk, hogyan védjük meg azoktól a mozgásoktól, amelyek az átalakulás elve szerint veszélyeztetik. Azt kell látni, hogy Szerbiában az elkövetkező időben egészen biztosan jelentős átalakulás alatt lesz az oktatási rendszer – mondta Pásztor.

Potápi Árpád János államtitkár elmondta, hogy a határon túli régiókban a kisebbségi lét egyet jelent azzal, hogy gazdasági nehézségekkel nézzenek szembe. Ennek a problémának a megoldása a gazdaság megerősítése, ennek pedig a szakképzés lehet az alapja.

Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács álláspontját tolmácsolva azt nyilatkozta, Vajdaságban elsősorban a mezőgazdasági, az idegenforgalmi és a vendéglátóipari szakképzésekre kell fektetni a hangsúlyt.

– A szakképzés fejlesztése a nemzeti tanács elképzelésében az, hogy elsősorban a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a turizmus és a vendéglátóipar felé fordulva kell azokat a képzéseket megszervezni. Elsősorban tanműhelyek fejlesztésével, a szakiskolák innovációjával, megújításával, többirányú, közvetlen kapcsolatépítésével szeretnénk a jövőben ezt a munkát kiteljesíteni, hogy az ide beiratkozó tanulók eredményesen tudjanak munkát találni.

A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programot decemberben hirdették meg Magyarországon, a mostani kerekasztal-beszélgetés is ennek jegyében jöhetett létre Magyarkanizsán, melyre több olyan magyarországi és vajdasági személyt hívtak meg, akik állami vagy tartományi szinten érintettek az oktatásügyben.

Az egybegyűlteket Pásztor István köszöntötte, aki megnyitó beszédében bírálta az elitista hozzáállást, amely kizárólag a felsőoktatásban tud gondolkodni.

– Attól, hogy a gyereket beíratjuk a zeneiskolába, nem kell a nagymamát rábeszélni, hogy lemezkiadót nyisson – ezt kifejtve azt mondta, szükség van az egyetemi végzettségre, és hogy a vajdasági magyarok kellő arányban képviseljék magukat a felsőoktatásban, de arra nincs, hogy csak azért alapítsanak egy egyetemet, hogy munkahelyet teremtsenek a számukra. A zeneiskolás pedig, ha tehetséges, majd megtalálja a lehetőséget, ahogyan a magasan képzett szakemberek is.

A kerekasztal-beszélgetés során Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese és Román István helyettes államtitkár, valamint Potápi Árpád János a szakképzés fontosságát hangsúlyozta.

– Fontos, hogy nemcsak Magyarországon, hanem minden magyarok által lakott régióban a szakképzés fontosságára irányítsuk a figyelmet. Hiszen ma joggal mondhatjuk, hogy a nemzetiségi lét, illetve a kisebbségi lét számos területen, így a Vajdaságban is egyet jelent azzal, hogy a gazdasági nehézségeket is vállaljuk. Ma a magyarság megerősítése az alapvető cél a magyarok által lakott régiókban, így Vajdaságban is. A gazdasági megerősítésnek pedig az egyik alapja lehet a szakképzés megreformálása, átalakítása. Ahhoz, hogy a magyar emberek tudjanak boldogulni a szülőföldjükön, ahhoz jól menő magyar gazdaságokra, gazdasági vállalkozásokra van szükség, ehhez pedig hozzá kell tenni a szakképzést – mondta Potápi, aki azt is hozzátette, hogy Vajdaságban, a határon túli régiók közül kiemelkedő módon a diákok kétharmada választja a szakképesítést nyújtó oktatási intézményeket, míg másutt fele-fele arányban, Erdélyben pedig a többségük iratkozik gimnáziumba. Potápi az együttműködési megállapodás aláírása mellé tankönyvcsomagot ajándékozott a magyarkanizsai és a topolyai szakközépiskolának.

Pásztor István az újságíróknak elmondta, hogy a jövőben oktatási reformintézkedések várhatók, amelyek miatt ismét feszültség alakulhat ki.

– Egyrészről a modernizáció, az igényekhez való alakítás szempontjából, másrészről a pedig a gazdaságosságnak való megfelelés szempontjából. Ez nemcsak taglétszámoknak, vagy osztályszámoknak a csökkenését jelenti, hanem egészen biztos, hogy megkerülhetetlen lesz a tanári normáknak a módosítása, s az biztos, hogy feszültséget okoz – mondta Pásztor István, aki hozzátette, hogy oktatási ügyekben az alapítójogok átvétele is napirenden szerepel ott, ahol az MNT még nem fejezte be, valamint a magyar oktatás színvonalának emelése. – Ami most a legnagyobb feladat, az a minőségnek és a szellemiségnek az ügye. A magyar szellemiségű oktatás, a jobb minőségű magyar oktatás kérdése. Ez az MNT most induló ciklusának is az egyik fő feladata, s ebbe illeszkedik bele a szakképzés is. Ahogy most láttuk, a középiskolába iratkozók jelentős hányada három- vagy négyéves szakközépiskolába iratkozik. A mi érdekünk az, hogy ezek a diákok jó minőségű tudás birtokában kerüljenek ki az iskolákból, s ez a versenyképes tudás előnyt jelentsen számukra a munkaerőpiacon is. Ezért fontos, hogy olyan gyakorlati képzésben tudjanak részesülni, amit a különböző tangazdaságok és tankonyhák, a szakmai gyakorlatot biztosító beruházások meg tudnak valósítani. A magyarországi minisztériumok és az MNT között létrejövő megállapodás eredményeképpen egyrészről jelentős pénzösszegekre számíthatunk Magyarországról, másrészről pedig ezekből a pénzeszközökből három gyakorlati tanlétesítmény jönne létre Magyarkanizsán, Topolyán és Szabadkán.