2024. március 28., csütörtök

Oroszország elszigeteli önmagát

Oroszország elszigeteli önmagát – ezt jelzi a Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Krím elcsatolásának első évfordulójára készített televíziós interjú – vélte a Vedomosztyi című orosz napilap. A Nyezaviszimaja Gazeta vezércikke szerint a Nyugat aligha hihet ezentúl Moszkvának.

A Rosszija 1 állami tévében A Krím – A hazatérés címmel vasárnap teljes terjedelmében vetített filmben az orosz elnök nyíltan beszélt arról, hogy tavaly február 22-éről 23-ára virradó éjszaka a titkosszolgálatok és a védelmi minisztérium vezetőit magához kérette, és ekkor adott utasítást Janukovics megbuktatott ukrán elnök kimenekítésére, valamint arra, hogy kezdjék meg a „munkát” a Krím félsziget Ukrajnától történő elszakítására. Azt is kijelentette, hogy a Moszkvában államcsínynek tartott kijevi hatalomváltást követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is, és speciális egységet helyezett át a Krímbe az ukrán katonai egységek lefegyverezésére.

A Nyezaviszimaja Gazeta felhívja a figyelmet arra, hogy Putyin nyilatkozata a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai megoldását célzó minszki megállapodások végrehajtása közepette hangzott el. Moszkva pedig azt állítja, hogy érdekelt az egyezség megvalósításának sikerében. A független lap emlékeztetett arra is, hogy egy évvel ezelőtt Putyin Novo-Ogarjovó-i rezidenciáján újságírók előtt cáfolta, hogy orosz katonák tartózkodtak volna a Krímben. A jelzés nélküli egyenruhásokat pedig helyi önkénteseknek nevezte, akiknek a felkészítésében Oroszország nem vett részt.

Jelenleg a Donyec-medencére összpontosul a figyelem Oroszországban és a világban is, Ukrajna olyan régiójára, amelynek lakossága többségében az oroszt tartja anyanyelvének, és nem támogatta a kijevi hatalomváltást. Sőt fegyvert fogott, saját parlamentet szervezett, és azon keresztül kifejezte szándékát a csatlakozásra Oroszországhoz – írta a Gazeta, hozzátéve, hogy a hivatalos megnyilatkozások szerint Moszkva nem nyújt katonai segítséget „a donyecki és luhanszki felkelőknek” és Ukrajna területi egységének megőrzését, valamint a szomszédos ország föderalizációját támogatja.

A lap rámutat, hogy a békés rendezést célzó folyamatot csak abban az esetben lehet elmozdítani a holtpontról, ha a minimális bizalmat legalább a közvetítő államok: Németország, Franciaország és Oroszország között megteremtik. A Krím – A hazatérés című film bemutatása és Putyin nyíltsága azonban egyáltalán nem a legjobb módszer a bizalom megteremtésére. Még akkor sem, ha a film a Krímről a hatalom propagandakampányának a része, és nyilvánvalóan a hazai közvéleménynek szólt. Nyugaton azonban „jelentős üzeneteket” olvasnak ki belőle. Olyanokat, hogy nehéz hinni Putyinnak, miszerint a Donyec-medencében sem orosz haditechnika, sem orosz katonák nincsenek, és hogy Moszkva nem tudja befolyásolni a szakadárokat.

A Vedomosztyi szerkesztőségi cikke szerint az orosz elnök ezzel a filmmel új szakaszt jelölt ki Oroszország elszigetelődési folyamatában. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy az eltelt egy évben erősen megváltozott a krími műveletek Putyin általi értékelése. Például a jelzés nélküli egyenruhások hovatartozását és azt tekintve, hogy részt vett-e a félsziget elcsatolásában. A korábbi óvatosságot felváltotta annak jelzése, hogy az Egyesült Államok és Európa véleménye már nem érdekli őt, és Oroszország a végsőkig képes elmenni a Krím védelmében.