A szokásos ceremóniával kezdődött az ünnep, amely most vasárnapra esett. Reggel katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából vasárnap reggel Budapesten, az Országház előtt.
Orbán Viktor ünnepi beszédét tartja (Fotó: MTI-VELINT)
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, részt vettek állami szervezetek és a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz diák és kísérőik is.
A lobogó felvonása után a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara vezetésével ünnepi díszmenet indult a Nemzeti Múzeumhoz, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester mondott beszédet.
A kormányfő, akit a pulpitusra menve „Viktor, Viktor” skandálással fogadtak, beszédét azzal kezdte: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”. A nemzeti múzeum lépcsőjét a 167 évvel ezelőtti forradalom epicentrumának nevezve úgy fogalmazott: onnan sugárzott szét, áradt szerte a mágikus energia, amely „felvillanyozta és nagyszerű nemzetté formálta a magyarokat”. Úgy folytatta, ha van szakrális lépcső a magyar történelemben, akkor ez az.
Orbán Viktor szerint 1848. március 15-e szakrális momentuma, főnixpillanata a magyar lélek újjászületésének. A miniszterelnök a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem „páros vezércsillagának”, vérvonalának, egyben céljának, értelmének és mércéjének. Ez „az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik” – fogalmazott a kormányfő a Tisztelet a bátraknak! felirattal díszített nemzeti múzeum előtt.
Szerinte az országot nekünk magunknak kell berendezni úgy, ahogy nekünk testhez álló, megszervezni úgy, hogy minket szolgáljon, élni benne azon a nyelven, amelyet csak mi értünk, és azzal a kultúrával, amelyet csak mi adhatunk a világnak. Alkotmány, törvénykönyvek, Országgyűlés, kormányzat, akadémiák, nemzetgazdaság: mind ezt az egyetlen célt szolgálják – hangoztatta. Kijelentette, a magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között; földet, hazát megvédeni; saját szabad magyar világot teremteni.
Szerinte 1848. március 15-e arra tanít, hogy sikerülhet nálunknál nagyobbakkal egyenrangúnak lenni. Talán azért vagyunk már 167 éve „beleszerelmesedve”, mert ezt a forradalmat már az első napon megnyertük – mondta. Március 15-ét felidézve úgy fogalmazott: reggel 6 ember indult el a Pilvaxból, délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra pedig már több tízezren voltak – „Facebook nélkül”.
A forradalmat pedig hiába verték le, mi „győztesnek éreztük és azóta is győztesnek érezzük magunkat”.
Korunkról szólva a miniszterelnök kifejtette a tömeg folyamatos tapsa közepette: az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban, majd hangsúlyozta: „együtt vagy sehogy, ez volt a ’48-as forradalom leckéje is”. Orbán Viktor szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.
Európával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét „a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani”. Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Ezt úgy példázta: „mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt.”
Beszéde végén arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a forradalom óta eltelt 167 év, a lényeg nem változott: az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, és „ebben csak magunkra számíthatunk”. „Az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fent. Mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Tisztelet a bátraknak, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta szavait a kormányfő.
EGY EMBERT ELŐÁLLÍTOTTAK
A nemzeti múzeum előtti körúti részt megtöltő tömegben több magyar, székely és lengyel zászlót lehetett látni, utóbbiak mellé Orbán Viktort buzdító molinókat is magasba tartottak.
A beszéd alatt tiltakozók részéről folyamatos sípszót, bekiabálásokat lehetett hallani, mire a tömeg egy része „Tarts ki, Viktor!” felkiáltással válaszolt. A múzeumkerti ünnepségre érkezettek között egy mintegy harmincfős csoport sípolt, dobolt és rigmusokat skandált, miközben európai uniós zászlót tartottak a magasba. A tüntetők egy másik, mintegy húsz tagú csoportja táblákat tartott olyan feliratokkal, mint például „Vida Ildikó Kéttannyelvű Gimnázium”.
A rendezvényen dulakodás, verekedés is történt, de erről a rendőrség nem közölt részleteket. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata közölte az MTI-vel, hogy a Nemzeti Múzeum előtt tartott rendezvényt követő elvonuláskor egy embert előállítottak. Egy nő szemüvegét leverték, egy férfi az arcán sérült meg, később egy kamerát tartó újságíróra támadt rá egy idősebb férfi, a tettlegességet csak a rendőrök beavatkozása után hagyta abba. A rendőrök igazoltatták a támadót.
A Fidesz közleményt adott ki az eset kapcsán, amelyben az írta „szomorú és gyalázatos, hogy szélsőjobb- és szélsőbaloldali tüntetők akarták megzavarni a Nemzeti Múzeum előtti ünnepséget. Olyan emberek tették ezt, akiknek a nemzeti ünnep méltósága semmit nem jelent.” A Fidesz egyúttal megköszönte „a békésen megemlékező több mint tízezres tömegnek, időseknek, fiataloknak és családoknak, hogy nem ültek fel a durva provokációnak, és segítettek megtartani a nemzeti ünnep méltóságát.”
ELLENZÉKI MEGEMLÉKEZÉSEK
Az ellenzéki pártok ünnepi rendezvényein a szónokok a kormány kritizálására használták fel az alkalmat. Botka László, Szeged szocialista polgármestere arról beszélt, hogy ma nincs 1848-hoz hű, európai, értelmes, demokrata kormánya Magyarországnak. Tóbiás József, az MSZP elnök frakcióvezetője a párt ajkai központi ünnepségén, az „orbáni hatalmat önzőnek és feudálisnak nevezte, majd rendhagyó közmeghallgatásra hívta a miniszterelnököt. Gyurcsány Ferenc most is hangzatos kijelentést tett: szerinte március 15-e 2015-ben nem a sajtószabadság, hanem a sajtórabság napja.
