2024. március 29., péntek

Pártpénzre váltották az olajat

A korrupció visszaszorítására is ígéretet tett tavalyi újraválasztása előtt Dilma Rousseff. A brazil elnök asszonynak alighanem bőven lesz munkája, hisz az őt támogató, és 12 éve hatalmon levő Munkáspárt (PT), továbbá fő szövetségese, a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) belekeveredett az ország eddigi legsúlyosabb korrupciós botrányába.

(Léphaft Pál karikatúrája)

(Léphaft Pál karikatúrája)

Az ügy szálai 2004-ig nyúlnak vissza, a nyomozás pedig 2009-ben vett igazán lendületet. Az affér viszont csak a tavaly őszi elnökválasztás előtt kezdett veszélyessé válni, amikor egyre inkább kikristályosodott, hogy az állami tulajdonú Petrobras kőolajipari óriásvállalat vezetői egy kiterjedt és jól működő korrupciós hálózatot építettek ki, amelynek működését magas rangú politikusok fedezték. Arra is fény derült, hogy az érintettek évtizedeken át összesen csaknem négymilliárd dollár kenőpénzt vágtak zsebre. A hatalmas összeget különböző trükközésekkel – főként túlszámlázással – az olajcégből lopták ki. A cégválasztás nagyon is tudatos lehetett. A Petrobras ugyanis Brazília és a kontinens legnagyobb állami vállalatának számít, pénzhiányra sosem panaszkodott.

A visszaélések miatt a hatóság az utóbbi években már több mint negyven személyt tartóztatott le, vagy helyezett házi őrizetbe. A gyanúsítottak listája azonban jelentősen bővülhet, mivel a bíróság a múlt héten jóváhagyta 34 politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Azzal gyanúsítják őket, hogy belekeveredtek a Petrobras korrupciós ügyeibe. A hírbe hozott politikusok – egy ellenzéki honatya kivételével – a PT és a PMDB tagjai, parlamenti képviselők. A korrupciós affér hullámai ezért egyre nagyobb vihart korbácsolnak Latin-Amerika legnépesebb országában.

Az államfő neve (korábban) ugyancsak felmerült a kellemetlen üggyel kapcsolatban. Mielőtt 2010-ben először megválasztották, Rousseff egy ideig a Petrobras igazgatótanácsának elnöki tisztségét töltötte be. Sőt, évekig energiaügyi miniszter volt. Mindazonáltal visszautasítja a vádat, hogy tudott volna az olajcégnél zajló vesztegetésekről, korrupciós esetekről.

Sokan hitetlenkedve fogadták állítását. A kétkedők valószínűbbnek tartják, hogy „képben volt”. A Petrobras-ügynek ugyanis épp az a lényege, hogy a cég és fél tucat építkezési vállalat „üzleti együttműködéséből” származó törvénytelen pluszpénzek egy része politikusokhoz, illetve pártkasszákba került, a maradék pedig cégvezetők magánkasszájában landolt. A pénzből valószínűleg jutott a jelenlegi kormány vezető erejét adó, és Rousseffet az elnökválasztási kampányban támogató PT-nek is.

Az elnök asszony már csak azért is tudhatott valamit, mert a Petrobrast sokáig személyes és régi ismerőse, Maria das Graças Silva Foster irányította. Egészen 2015 februárjáig, amikor több munkatársával együtt – államfői döntés miatt – távozni kényszerült a vállalattól. A cinikusok ehhez csak annyit fűztek hozzá, hogy feláldozták őket a politika oltárán. Ezzel viszont nem szűnt meg a probléma. A korrupciós affér inkább kiélezte a politikai feszültséget, és ezt az egyéb problémák csak tetézik.

Az emberek eladósodottsága megnőtt, miközben az infláció tízéves rekordszintre emelkedett. Még nagyobb gond, hogy a világ hetedik legnagyobb gazdaságának tartott, csaknem 200 millió lakosú Brazíliában már nagyítóval sem találni gazdasági növekedésére utaló jeleket. Az viszont szabad szemmel is látszik, hogy komoly baj van. Nemcsak azért, mert a legnagyobb állami cégnél dagadó korrupciós botrány politikai válsággal fenyeget, hanem inkább az erősödő lakossági elégedetlenség miatt.

Bár a kormányzat szociális és jóléti intézkedéseinek köszönhetően tízmilliók emelkedtek ki a nyomorból az évezred eleje óta, a társadalmi egyenlőtlenségek még mindig hatalmasak. Az elégedetlenség szele már a tavalyi labdarúgó-világbajnokság előtt feltámadt; százezrek tüntettek, sztrájkoltak országszerte. Tömegek nehezményezték, hogy az állam stadionépítésekre herdálta el a pénzt, miközben a lakosság jó része nem jut elfogadható kórházi ellátáshoz, sem megfelelő színvonalú közoktatáshoz.

Pedig lett volna miből, Brazília ugyanis azon kevés országok közé tartozik, amelyek sikeresen vagy minimális károkkal vészelték át a 2008-ban kirobbant globális válságot. Nem kellett megszorításokhoz folyamodnia, sőt jól gazdálkodott. 

Az utóbbi másfél évben azonban mintha minden a feje tetejére állt volna. A gazdasági növekedés kifulladt, olyannyira, hogy az idén már recesszió fenyeget, holott 2010-ben még 7,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék. Igaz, tavaly már csak 1,7 százalékkal.

A gondokat tovább növeli a hatalmas bürokrácia, a képzett munkaerő hiánya, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a mindent behálózó korrupció, és ez már a politikai stabilitást fenyegeti. A korrupció ellen egyre gyakoribbak a tüntetések.

Mindez visszavetette az elnök támogatottságát. A felmérések szerint a 2014 októberében csekély többséggel újraválasztott Rousseff népszerűsége az utóbbi hónapokban a felére csökkent. A zavart jelzi, hogy az elnök összetűzésbe került a jegybankkal, az adópolitikát bíráló Joaquim Levy pénzügyminiszterrel és a baloldali többségű parlamenttel.

A törvényhozás nemrég épp a Petrobras-botrány miatt utasította el Rousseff rendeletét a jövedelemadó tervezett emeléséről. Ilyen típusú konfliktusra az államfő és a parlament között szinte alig akad példa az ország történelmében. Rossz nyelvek szerint ez még csak a kezdet a fokozatosan kiszélesedő és elmérgesedő belpolitikai küzdelemben.