Brüsszel sajnálattal vette tudomásul, hogy Izland befejezi a teljes jogú uniós tagságról megkezdett egyezkedést. Az izlandiak többsége viszont örül a döntésének, amellyel kormányuk hivatalosan visszavonta az ország EU-csatlakozási kérelmét. A csütörtökön ismertetett döntés nem volt váratlan. A csatlakozási folyamat ugyanis rég megtorpant. Az utóbbi időben pedig – a hatalom csúcsán és a választók körében – egyre többen követelték a mielőbbi „kiszállást”.
Az Atlanti-óceán északi részén elterülő, 320 ezer lakosú szigetország az előző (baloldali) kormány idején adta át Brüsszelnek a tagfelvételi kérelmet. Egy évvel a 2008-ban kirobbant globális hitelválság után. A krízis kezdetéig Izland egyike volt Európa leggyorsabban fejlődő államainak. A pénzügyi katasztrófa azonban súlyosan megrengette. Bankrendszere összeomlott, nemzeti valutája, az izlandi korona értéke pedig a felére csökkent. A válságtól megrémült politikai elit és a lakosság egy része ezért jobbnak látta, ha Izland „bemenekül” az EU-ba. Úgy gondolták, a közösség nagyobb biztonságot nyújt a veszélyekkel szemben.
A 2010-ben megkezdett csatlakozási egyeztetések jól haladtak. Bő két év alatt egyik tárgyalási fejezetet a másik után sikerült lezárni, de nem mindegyiket. Az ütem biztatónak tűnt, s ezért sokan Izland zökkenőmentes felvételére számítottak. A halászatról szóló fejezet azonban áthidalhatatlan akadálynak tűnt, a jórészt halászatból élő izlandiak ugyanis nem szeretnék, ha Brüsszel ellenőrizné a számukra létfontosságú ágazatot.
Az igazi nagy fordulatot 2013 hozta meg: az akkori parlamenti választáson súlyos vereséget szenvedett az EU-párti kormány. Helyét a centrista-jobboldali, euroszkeptikus Haladó Párt és a Függetlenségi Párt foglalta el, melyek ellenezték a csatlakozást az unióhoz. A gazdaság is helyrerázódott, egyre jobban teljesít. A lakosság véleménye ezért teljesen megváltozott az EU-ról: a többség már jó ideje elutasítja a csatlakozást.
Ebből kiindulva az unióellenes konzervatív-liberális kormány már 2013 nyarán hivatalosan bejelentette a felvételi tárgyalások felfüggesztését. Tavaly pedig jelezte: visszavonja az EU-tagsági kérelmet, ha tervét a lakosság referendumon megerősíti. A népszavazás elmaradt, de a döntés megszületett.
Brüsszel eddig abban reménykedett, hogy a szigetország meggondolja magát, s folytatja az egyezkedést a tagságról. A történtek után azonban úgy tűnik, Izland hajthatatlan. Ezt az ország külügyminisztere, Gunnar Bragi Sveinsson is egyértelművé tette. A csatlakozási kérelem visszavonásáról közzétett hivatalos bejelentés után azt üzente Brüsszelnek; „Izland érdekeit jobban szolgálja, ha kívül marad az Európai Unión.”
