A fogadóirodák tulajdonosai mellett a rendszeresen odalátogatók is (ha van szerencséjük) szépen kereshetnek a legális hazárdjátékból, sőt a szórakozóhelyekre kivetett illetékekből az államkasszába is szép pénzösszegek folynak be. Az állam viszont további adókat vet ki a fogadóirodákra, sőt a nyereségre is.
Az illetékes állami felügyelőségek és a hatóság az elmúlt hat hónapban sikeresen megritkította az illegálisan működő szerencsejáték-lokálokat az országban. Ezt többen is jó lépésnek tartják, hiszen így a fogadók is védettebbek az illegális ügyletektől, kevesebb valószínűséggel válnak csalás áldozatává. A szerencsejátékok piacának legalizációja azonban nem pottyant teljesen ingyen a játékosok ölébe, ugyanis egy meghatározott összegű péznyereség után adózniuk kell. Az idevágó jogszabály értelmében az állam húszszázalékos adót vet ki a 11 ezer dinárnál magasabb összegekre.
Nem csak ez az egyetlen kitétele a szerencsejátékokról szóló törvénynek, és nem csak a nyeremények után dagad az állam zsebe. Ahhoz, hogy egy vállalat működési leírásában a szerencsejáték vagy a fogadás szavak szerepeljenek, a vállalatnak a Szerb Nemzeti Bankban 150 000 eurónak megfelelő dinárösszeget kell hagynia kezdőtőke címén. Emellett a hazai bankok egyikénél további háromezer eurós biztonsági letétet is el kell helyeznie a fogadóiroda tulajdonosának (vagy banki garanciát kell kapnia), hogy minden szín alatt ki tudja fizetni a játékosok nyereményeit. A fent említett összeg csupán egy lokálra érvényes, és ha a cégtulajdonos több létesítményt is működtet egyszerre, az összeg is magasabb (ha pl. háromszáz helyet tart a tulaj, akkor ez a summa a 900 ezer eurót is elérheti).
És itt még nincs vége. Jelenleg a fogadóirodák vezetőinek naponta 150 eurós rizikóletétet kell hagyniuk minden egyes lokálban, amelyek után egyébként darabonként száz eurót fizet. Továbbá a tulajdonosnak annak a különbözetnek a 15 százalékát is be kell fizetnie az államnak, amely a játékosok befizetett fogadásaiból és kifizetett nyereségeiből keletkezik. Ez az összeg havonta nem lehet kevesebb 500 eurónál, a jegybank középárfolyama szerint.
Rade Karan, a Fogadóirodák Egyesületének elnöke a helyzettel kapcsolatban elmondta, ideális törvény nincs, viszont az éppen aktuális jogszabály előírásainak megfelelően kell eljárni. Mint elmondta, a jelenlegi helyzet fenntartható. Szerinte sokkal komolyabb kérdéseket vet fel az, amikor az ártatlan szerencsejátékromboló függőségbe csap át.
