A kormány pénteken közölte, egyeztetéseket folytat az Európai Unióval a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges fűtőanyag beszerzéséről, míg az ellenzék a beruházás brüsszeli blokkolására hivatkozó sajtóhírekre reagálva a projekt szerződéseinek nyilvánosságra hozatalát, illetve leállítását követeli. A Jobbik úgy látja, amerikai és európai lobbi akadályozza az Oroszországgal kötött üzletet.
A Financial Times brit üzleti lap csütörtökön este, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az Európai Unió leállította a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. A lap információi szerint az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagynia minden uniós tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, elutasította, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól szerezze be a fűtőelemeket.
Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtökön este határozottan cáfolta a Financial Times értesüléseit.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János pénteken reggel, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta folyamatos az egyeztetés az európai unió és a magyar kormány között a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitában, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyag-ellátást, valamint lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot".
Néhány órával később Kovács Zoltán kormányszóvivő azt közölte, a kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve.
Az MSZP szerint a kormánynak azonnal be kell fejeznie a hazudozást, és nyilvánosságra kell hoznia az Euratom és az Európai Bizottság határozatait a paksi atomerőmű-beruházásról. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese úgy értékelt: a paksi bővítés uniós blokkolása bebizonyította, hogy nem lehet az EU és az emberek háta mögött piszkos paktumokat kötni az oroszokkal.
Eltérő ugyanakkor a Jobbik véleménye, az ellenzéki párt szerint amennyiben beigazolódik, hogy az EU amerikai, vagy nyugati tőkeerős cégek érdekében blokkolja a beruházást, akkor az ékes bizonyítéka annak, hogy az EU működése semmi másról nem szól, mint lobbizásról.
Az LMP életképtelennek és szükségtelennek nevezte a paksi atomerőmű bővítési projektjét. Az ellenzéki párt szerint a beruházás európai uniós kudarca a keleti nyitás politikájának kudarcát is jelenti.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Európai Bizottság Paks 2-ről szóló döntésével csattanós válasz született Magyarország egyre növekvő orosz függőségére. Az ellenzéki párt követeli, hogy szüntessék meg a szerződés titkosítását és nevezzék meg az EB-döntés eltitkolásáért felelős személyt.
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja azt szeretné, hogy a kormány állítsa le a paksi projektet, és minden ahhoz kapcsolódó információt tárjon a közvélemény elé, mivel a beruházás egy hosszú távú történelmi hibát alapoz meg, pénzügyi, külpolitikai és energetikai szempontból is.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió nem engedi, hogy Magyarország a közösségi jog figyelmen kívül hagyásával valósítsa meg a paksi atomerőmű bővítését, vagyis szerinte a beruházás a jelenlegi szerződéses feltételek alapján nem megvalósítható.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke az "egész elhibázott paksi bővítés" leállítását ajánlotta a kormánynak, mivel szerinte az ország egy óriási politikai és gazdasági tehertől szabadulna meg.
A Fidesz-frakció, az ellenzéki pártok nyilatkozataira reagálva azt közölte, hogy a baloldalnak mindig az lenne a siker, ha a magyar érdekek sorra elbuknának. A kormánypárti képviselőcsoport szerint a baloldal most is a nemzeti érdekek ellen harcol és kárörvend a magyar lakosság áramellátását hosszú évtizedekre garantáló, nemzetstratégiailag kiemelt beruházás "blokkolásáról" szóló hamis hír miatt. Az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője pénteken azt közölte, hogy Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, a testület csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott. Anna-Kaisa Itkonen közölte, a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak "nagyon-nagyon korlátozott mértékben" tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. A szóvivő elmondta azt is, hogy Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.
