Komoly diplomáciai feszültség alakult ki Svédország és Szaúd-Arábia között. A viszony a héten annyira elmérgesedett, hogy Rijád hazahívta stockholmi nagykövetét. Emiatt tegnap óta hivatalosan is „szünetelnek a diplomáciai kapcsolatok”.
Margot Wallström külügyminiszter szerdai stockholmi sajtónyilatkozata közben (Fotó: Beta/AP)
A perpatvar azzal kezdődött, hogy a svéd külügyminiszter februárban bírálta az arab monarchiát. Margot Wallström diktatúrának nevezte Szaúd-Arábiát, s azzal vádolta a Közel-Kelet meghatározó hatalmát, hogy megsérti a nők jogait. Raif Badávi szaúdi polgárjogi aktivista, blogger bebörtönzését és megkorbácsolását szintén nehezményezte. Ezzel annyira feldühítette Rijádot, hogy a szaúdi királyi udvar megakadályozta Wallström – előzetesen programba iktatott hétfői – felszólalását az Arab Liga kairói tanácskozásán. Stockholm már másnap válaszolt: a kormány felmondott egy fegyverszállítási egyezményt Rijáddal. Bár a miniszterelnöki hivatal cáfolja, hogy a döntésnek köze lenne a kairói diplomáciai botrányhoz, a szaúdiak másként vélekednek. Wallström eddigi bírálatait pedig – az elmérgesedő vita hevében – „támadásnak” nevezték.
Az eredeti tervek szerint Stockholm 4,8 milliárd korona (528 millió euró) értékben adott volna el fegyverrendszereket, megfigyelő készülékeket, valamint kiképzési és szállítási eszközöket Szaúd-Arábiának. Annak az országnak, amely a világ legnagyobb kőolajexportálójaként és hadiipari vásárlójaként csak tavaly 6,5 milliárd dollárt költött fegyverekre.
Közben Szaúd-Arábiában azt találgatják, hogy megkapja-e a cukorbetegségben szenvedő Badávi a számára péntekre előírt ötven korbácsütést. A rezsimet bíráló honlapot elindító 31 éves férfit tavaly májusban ítélték el. Azért szabtak ki rá tízéves börtönbüntetést, egymillió riál (251 ezer euró) pénzbüntetést és (akár a halálos ítélettel is felérő) ezer korbácsütést, mert többedmagával fórumot hozott létre a vallási és társadalmi kérdések megvitatására. Ezenkívül többször bírálta az iszlám jogrend felett őrködő szigorú vallási rendőrséget. Sürgette az állam és a vallás szétválasztását, amit a hatóságok az iszlám durva megsértésének minősítettek.
Az országban egyetlen vallás megengedett: az iszlám szélsőségesen konzervatív értelmezését valló vahabita irányzat. A vallás- és a kormánykritika pedig szigorúan tilos. A törvénysértők nemcsak börtönfogságra, hanem kegyetlen büntetésekre – gyakran nyilvános korbácsolásra, végtagcsonkításra vagy megkövezésre – is számíthatnak. Nem ritka a halálbüntetés sem. Tavaly 83 embert végeztek ki, az idén már 44-et, háromszor annyit, mint az előző év hasonló időszakában.
Badávi először január elején kapott ötven korbácsütést; a tortúrát még 19-szer kellene megismételni. Szabadon bocsátásáért már több európai városban tüntettek. A nyugati vezetők többsége azonban fukarkodik a kritikával, mivel Szaúd-Arábia kiemelt szövetségesük és jól fizető kereskedelmi partnerük.
