Az áram árának emelkedése nagyon is valószínű, nem csupán spekuláció. A szóban forgó drágítás pedig a következő hónap közepétől léphet hatályba, vagyis a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított harminc nap után.
Az áremelkedés tényleges részleteit azonban még mindig homály fedi. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Szerbiai Villanygazdaságtól (EPS) a Köztársasági Energiaügyi Tanács irányába (AERS) még nem érkezett meg a hivatalos, díjszabás-növelésről szóló kérvény.
Mint előzőleg kiderült, a kormány április 1-jére tervezte az áram árának megemelését, a törvény viszont előírja, hogy a döntés csak harminc nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után léphet hatályba. Az AERS munkatársai szerint ilyen körülmények között elmarad az 1-jei drágulás, viszont a tanács gyorsan jóváhagyhatja az EPS kérését, mivel rendszeres ellenőrzéseket végez az energiaforgalmazók és felhasználók között.
Dušan Vujović gazdasági miniszter a Politika napilaphoz intézett nyilatkozatában elmondta, hogy a drágítás elsősorban azért lett a médiaspekuláció tárgya, mert a kormány nem kívánta addig közzétenni ezt a lehetőséget, amíg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékesei nem döntenek a Szerbiának jóváhagyott készenléti hitelről. Ebből tehát az is kiderült, hogy az áram árának emelkedése is része volt a nemzetközi pénzintézettel kötött megállapodásnak. Vujović elárulta azt is, hogy egy kilowattóra áramra 0,5 dináros jövedéki adót vetnek majd ki.
Ugyanezt nyilatkozta Kori Udovički közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter is, és kijelentette, hogy az áramdrágítás részletei attól a pillanattól nyilvánosak, ahogy megkötötték a Nemzetközi Valutaalappal a készenléti megállapodást, mely tulajdonképpen tartalmazza ezt a kitételt is. A kormány pedig azért titkolta a drágításról szóló híreket, mert az utolsó pillanatig bízott abban, hogy más lehetőség kínálkozik az ügy rendezésére, és mellőzheti a drágítást.
Ez azt jelenti, hogy a tizenöt százalékos áramdrágításról szóló hírek igazak.
Udovički szerint azért hallgatta el a kormány az áremelkedés lehetőségét, hogy a polgárokat addig ne terhelje ilyen információkkal, amíg azok nem lesznek teljesen helytállóak.
– Ezzel a média is elferdítette volna az igazságot, és csak a negatív eseményekre koncentrált volna a pozitívak helyett – magyarázta a miniszter.
A közvélemény azonban nem ilyen megértő a kormány döntésével kapcsolatban. Többen úgy gondolják, hogy a szelektív hírközléssel a kormány saját munkáját kívánja jobb színben feltüntetni.
