2024. március 29., péntek

Az Esmark nem adja fel

Az amerikai cég több mint 100 millió dollár kártérítést követel az acélművek meghiúsított magánosítása miatt

James P. Bouchard, az amerikai Esmark acélipari nagyvállalat vezérigazgatója megerősítette, hogy a pennsylvaniai illetékes bíróságon bűnügyi feljelentést tett Peter Kamarás ellen a szendrői (smederevói) acélművek megvásárlásának szabotálása miatt. A szlovák üzletembert a szerződés megszegése, bizalmas információkkal való visszaélés és a konkurenciával szembeni tisztességtelen hozzáállás miatt pereli a vezérigazgató. A szerbiai közvéleménybe az acélművek nemrégi sikertelen eladása után került Peter Kamarás neve, akit a cég menedzseri csoportjának jövendőbeli vezetőjeként emlegettek.

Az amerikai cég közleménye értelmében viszont Kamarás már korábban is részt vett a szendrői acélművek életében. Bouchard szerint nem járt el etikusan az Esmarkkal szemben, és a hivatalos megállapodás mellett saját terveket szövögetett. Kamarás törekvéseinek következményeként az Esmarknak nem sikerült magánosítani az acélműveket, és a szlovák üzletember igyekszik új igazgatói testületet létrehozni, hogy a saját maga számára kedvező beszerzési pályázatokon vehessen részt.

Az amerikaiak közleménye kifejti, hogy Kamarásnak a bizalmas információkkal való visszaéléssel sikerül megvalósítania önnön érdekeit, olyan információkkal, amelyeket az Esmarktól kapott. Ráadásul a szlovák üzletember meggyőzte a privatizációs bizottságot, hogy szavazzon a pennsylvaniai székhelyű cég ellen – állítják az amerikaiak. Az Esmark több mint 100 millió dollár kártérítést követel. Bouchard ugyanakkor nem mulasztotta el részletezni az acélművekkel kapcsolatos befektetési tervét, amelynek keretében 5300 munkásnak szavatolnának megélhetést. Nem adjuk fel az acélműveket, egy hónappal ezelőtt Pittsburgh-ben megállapodtunk arról, hogy üzletelni akarunk Szerbiában – szögezte le az Esmark vezérigazgatója. Bouchard elmondta, hogy az utóbbi tíz hónapban a szerbiai kormány tagjaival részletes tervet dolgoztak ki az acélművek fejlesztésére, és ehhez az amerikaiak már 3 millió dollárral járultak hozzá.