2024. április 23., kedd

Van-e egészségügyi kockázata a menekültáradatnak?

Az Afrikából és Ázsiából érkező bevándorlók behurcolhatnak-e fertőző betegségeket Európába?

Ötödik éve folyamatosan érkeznek Pakisztánból, Afganisztánból, Líbiából, Szíriából és más keleti országokból a bevándorlók. A becslések szerint most Szerbiában hozzávetőlegesen 30 ezer keleti országokból érkezett migráns van. Az 5 befogadóközpontban megközelítőleg 700 menedékkérő számára van hely. A többiek vagy a szabadban, vagy elhagyatott épületekben, tanyákon, magánházaknál húzzák meg magukat. Menekültügyi szempontból a legnagyobb nyomás a határ menti Szabadkára nehezedik.

Az illegális bevándorlók igyekeznek láthatatlanok maradni. Nemcsak a hatóságok számára, hiszen attól kezdve, hogy a zöldhatáron át érkeznek, senkinek sincs tudomása arról, hogy itt tartózkodnak, de a helyi lakosságot is igyekeznek elkerülni. Kerülik a konfliktust is. Szabadka környékén az elmúlt négy évben törvénytelenségről tudunk, amelynek elkövetői migránsok voltak. 2012-ben a Zentai úti temetőben megtámadtak egy hat hónapos terhes kismamát. A táskáját akarták elvenni, de végül is a kismama megvédte magát. Nagy felháborodást keltett már az érkezésükkor, hogy ugyanebben a temetőben fürödtek a temetőbéli csapoknál, ruháikat meg a sírokon szárították.

Az idén egy királyhalmi család tanyáját foglalták el önkényesen. A család nem lakott az épületben, csak almaszedéskor, vagy amikor a gyümölcsösben más munkák voltak, akkor használták. Tulajdonosa mesélte, hogy az ősszel egy éjszaka egy 12 fős csapat bement a tanyába, magukra zárták az ajtót, ott aludtak, a rezsó mellett melegedtek, másnap hajnalban pedig amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan távoztak. A gazda miután körbenézett, látta, hogy a szekrényből elvitték a száraz ruhákat, a sajátjukat, a vizeset otthagyták, a hűtőből pedig elfogyasztották, ami a foguk alá való volt, a többi ennivalót megrágták.

Mind Szabadkán, mind Palicson és Királyhalmán is az általunk megkérdezettek azt mesélték, a Keletről érkezők békések, nem bántanak senkit. Ijedteknek, fáradtaknak és elveszettnek jellemezték őket.

A menekültáradattal nő az egészségügyi kockázat. Mivel a sok ezer bevándorló láthatatlan a hatóságok számára, azaz nincsenek nyilvántartásba véve, így egészségügyi ellátásban sem részesülnek. Csak azok kapnak orvosi ellátást, akik a befogadóközpontokban vannak, vagy börtönbe kerülnek. Dr. Aleksandar Evetović, a szabadkai Evetović Klinika tulajdonosa már öt és fél éve börtönorvosként is dolgozik Szabadkán. Szerinte évente mintegy 3000 illegális bevándorló kerül a határ menti börtönökbe.

– Kész szerencse, hogy eddig még nem tört ki valamiféle veszélyes járvány. Eddig meghűlést, asztmát, cukorbetegséget, periférikus bőrbetegségeket diagnosztizáltam az elítélteknél. Az, hogy eddig nem ütött ki valamiféle járvány, az feltehetően annak tudható be, hogy ezek az emberek több hónapig utaztak, s ha volt is valamilyen fertőzésük, vagy útközben már túl lettek rajta, vagy valahol az út elején megbetegedtek, s nem jutottak el hozzánk. Nem kell azonban azt hinni, hogy semmilyen veszély nem fenyeget bennünket. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a tisztaságra. Az autóbusz-állomások, vonatállomások tisztaságára, a taxik fertőtlenítésére. A taxisok az elsők, akik kapcsolatba kerülnek ezekkel az emberekkel, az ő figyelmüket is fel kellene hívni az alapvető higiéniára és a fertőzés veszélyére. Nagy problémának látom, hogy semmilyen információnk nincs arra vonatkozóan, hogy azokban az országokban, Pakisztánban, Afganisztánban vagy Szíriában melyek azok az aktuális fertőző betegségek, amelyekkel most ott küzdenek. Ha lenne ilyen információnk, akkor fel tudnánk készülni egy esetleges járványra. Szerintem az egészségügyi kockázat miatt Szerbiának és Magyarországnak együtt kellene kezdeményeznie, hogy a stockholmi Járványügyi Intézet adjon ki egy ilyen összefoglalót, amely alapján védekezhetnénk mi is, meg Magyarország is – mondta dr.Evetović

Dr. Nebojša Bohucki, a szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa szerint nincs ok az aggodalomra. Ha tartanunk kellene valamilyen trópusi betegség járványától, akkor az már régen megjelent volna Szabadkán vagy Szerbia más vidékein is, hiszen 2011-től folyamatosan érkeznek az illegális migránsok.

– Ha megvizsgáljuk, melyek az éppen aktuális járványos betegségek Afrikában vagy Ázsiában, s van-e esély ezek behurcolására Európába, látnunk kell, hogy ezek viszonylag rövid inkubációs idővel járó betegségek. A kolera esetében ez néhány nap, az ebola esetében is legfeljebb 21 nap. S mivel a migránsok utazása jóval hosszabb, mint a leghosszabb inkubációs idő, kicsi, szélsőségesen kicsi annak lehetősége, hogy importáljanak valamilyen veszélyesebb fertőző betegséget – mondta a szakorvos.

Dr. Bohucki szerint a malária és más ismert fertőző betegségek vektorok által terjedő betegségek, ami azt jelenti, hogy emberről emberre nem terjednek. Arról hallunk, hogy rühesek ezek az emberek, de hát ez nem olyan nagy gond, a rüh nálunk is jelen van, ám könnyen gyógyítható, ez nem jelent veszélyt. Egyébként pedig a szakorvos szerint, ha megvizsgáljuk Európa járványtérképét, azt látjuk, hozzávetőlegesen ugyanazok a betegségek jelentkeznek minden országban, csak a járvány intenzitása különbözik.

Nemcsak a Keletről érkezők miatt aggódik a lakosság, hanem a koszovói emberáradat is sokak szerint egészségügyi kockázatot jelent, hiszen ott a kilencvenes években a gyermekeknek csak az elenyésző százaléka vette fel a védőoltást. Azt jelenti ez, hogy visszatérhetnek azok a régen visszaszorított betegségek, mint a rózsahimlő, a mumsz, a tuberkulózis és mások? – kérdeztük a szabadkai epidemiológust.

– Ha Szerbia és Koszovó aktuális járványügyi helyzetét vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy nincs egyetlen, a közegészségre ártalmas nagyobb járvány sem egyik területen sem. Szerbiában például egyes körzetekben kanyarójárvány van, de ez nem jellemző Koszovóra. Tehát járványügyi szempontból lehet, hogy Szerbia kedvezőtlenebb helyzetben van, mint Koszovó. Ha viszont azokról a fertőző betegségekről beszélünk, amelyek védőoltással megelőzhetők, akkor látnunk kell, hogy Szerbiában a vakcináció magas fokú, tehát a gyermekek védettek, s még ha be is hurcolnák ezeket a betegségeket, kicsi a valószínűsége egy jelentősebb járvány kialakulásának – mondta dr. Bohucki.

2011-től Szabadkán a téglagyár mellett gyülekeznek a Keletről érkezett illegális bevándorlók. Kezdetben 250-en is összegyűltek, az idén a téli hónapokban már csak 20-30 vagy még annál is kevesebb, főleg afganisztáni férfit találtunk. Mivel tisztálkodásra nincs lehetőségük, sokan rühesek. Lábuk a sok gyaloglástól sebes, dagadt, fekélyes. A belgrádi székhelyű Orvosok Határok Nélkül civil szervezet időnként meglátogatja őket, és gyógyszereket oszt nekik.

A menedékkérők ügyintézésének megsegítésére alakult belgrádi civil szervezet azt szorgalmazza, hogy emberként bánjanak az illegális bevándorlókkal. Ezért azt kezdeményezik, hogy akár illegális menedékkérő kártyát, igazolványt kapjon minden Szerbiába érkező bevándorló, hogy egyebek között alapvető egészségügyi ellátásban is részesülhessenek.

Varga Tibor, a Kelet-európai Misszió nevet viselő humanitárius szervezet szabadkai képviselője a kezdetektől fogva kijár a téglagyárhoz. Élelmet, ruhát visz a rászorulóknak. Több alkalommal is igazoltatta a rendőrség, számon kérték tőle, hogy miért jár ide. Igazoltatták, a baptista lelkész pedig azt kérte, válaszoljanak arra, kitől kell neki engedélyt kérni, hogy segíthessen azoknak, akik segítségre szorulnak. Nem tudták megmondani. Varga Tibor elmondta, az utóbbi időben mintha egy picit változott volna a lakosság hozzáállása a Keletről érkezettekkel szemben. Egyre többen keresik fel, és ajánlanak fel élelmet, ruházat azoknak, akik a szabadban alszanak, kilométereket gyalogolnak, gyakran éheznek.

Jelena és Zoran Suvajdžić a sajtóból értesült arról, hogy milyen körülmények közt élnek a téglagyár mellett a menekültek. Először megpakolták kombijukat élelemmel, ivóvízzel, ruhákkal, és eljöttek. Amikor személyesen is meggyőződtek, hogy milyen embertelen körülmények között élnek itt az emberek, otthon a baráti körükben kezdtek gyűjteni. A napokban ismét találkoztunk velük. Megint rengeteg élelemmel, ruhával, gyümölccsel és gyógyszerrel érkeztek. Jelena azt mondja, mindenkin ugyan nem tudnak segíteni, de ha csak egy emberen is segítettek valami keveset, akkor már megérte. A szerbek is menekültek történelmük során, és soha sem lehet tudni, hogy mikor kerülünk mi is ilyen helyzetbe. Ők úgy gondolják, megtehetik, hogy segítsenek. Férje, Zoran arról mesélt, hogy a rendőrség igazoltatta őket, megkérdezték, miért járnak ide. A középkorú férfi azt válaszolta, nem létezik olyan törvény, amely megtiltaná, hogy a rászorulókon embertársa segítsen, de legyen bármilyen törvény is, mindezek felett áll egy másik törvény, a kegyelmesség törvénye. Ő hívő ember, és kötelességének érzi a bajba jutottak megsegítését.