Budapesten tárgyalt kedden Ahmet Davutoglu török miniszterelnök vendéglátójával, Orbán Viktor kormányfővel. A kormányzati csúcstalálkozó központi témája a gazdasági együttműködés volt, azon belül is a gázszállítás kérdése állt a középpontban, ugyanis a tervezett Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékek kudarca és az ukrajnai orosz gázszállítás lehetséges leállítása után jelenleg a legreálisabb lehetőségként az merülhet fel, hogy a nélkülözhetetlen energiahordozó Törökországból jusson el Magyarországra.
Kézfogás a sajtótájékoztatót követően (Fotó: MTI)
Törökország felől – Szerbián keresztül – Magyarországra irányuló gázszállítási tervek fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő kedden Budapesten, az Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón.
„Azon kell dolgozni, hogy valahogy Törökországból el tudjuk hozni a gázt Közép-Európába és így Magyarországra is” – mondta a miniszterelnök, aki magyar célként azt fogalmazta meg, hogy más államok mellett – Szerbián keresztül érkezzen majd gáz Magyarországra déli irányból, Törökország felől, és így „2019-20 után is biztosítani tudjuk Magyarország gázellátását”.
Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat gázvezetékének terve is „elesett”, és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés: „honnan oldjuk majd meg Magyarország gázellátását”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Románia és Horvátország irányából „lényegében blokád alatt vagyunk”, mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg. Tehát „Magyarország egy beszorított helyzetben van”, ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd – közölte Orbán Viktor.
A magyar kormányfő elmondta azt is: az Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy nem szeretnék, ha Eurázsiában a jövőben nőne a feszültség. Az állandó kényszer elé állító „Kelet vagy Nyugat” kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, „Kelet és Nyugat” – fogalmazott Orbán Viktor, olyan együttműködést sürgetve, amelyben mind Európa, mind Ázsia megtalálja a helyét a kölcsönös előnyök alapján.
A magyar-török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött a Törökországba irányuló magyar export, amely elérte a 2 milliárd dollárt, de a cél az 5 milliárd dolláros áruforgalom.
A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón megkérdezték: fenntartja-e tavalyi tusnádfürdői nyilatkozatát az illiberális demokráciáról, és arról, hogy Törökországot is a Magyarország által követendő modellek között említette. Orbán Viktor azt válaszolta: „az itt idézett gondolatot nem mondtam, de szívesen kommentálom, még ha nem is az enyém”. Szerinte óvatosnak kell lenni más országok példáinak követésével. „Itt van például Törökország, akiket mi nagyon tisztelünk, de ahhoz, hogy az ember sikeres Törökországot építsen, sikeres törökökre van szükség” – mondta, hangsúlyozva, hogy a sikeres Magyarországhoz magyarokra van szükség. Kifejtette ugyanakkor: mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, miért van az, hogy míg korábban az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezete volt, addig az elmúlt években ez jelentősen megváltozott, és olyan országok, mint például Törökország, az ukrajnai háború előtt Oroszország vagy mind a mai napig Kína és Szingapúr, „amelyek egyébként nem az európai eszmerendszert követik”, jelentős sikereket értek el. Magyarországnak érdemes tanulmányoznia, hogy Törökország miért sikeres – jelentette ki a miniszterelnök, példaként említve, hogy sehol sem születik annyi gyermek, mint Törökországban, ami azt jelenti, hogy a család értéke ma leginkább Törökországban fontos Európában. A török tanulság Magyarországnak szerinte az, hogy „ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni”.
Nagyon lendületesen fejlődnek a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok, és Ankara az energetikában kész minden támogatást megadni Közép-Európának – mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a keddi budapesti sajtótájékoztatón. A török kormányfő kiemelte: Törökország nyitott az együttműködésre az energetikában, kész minden segítséget megadni Közép-Európának, Magyarországnak. Felidézte: a Nabucco is jó kezdeményezés volt, de nem érte el a célját. Most azt a lehetőséget fontolgatják, hogy Oroszország Törökországba szállítaná a Déli Áramlatba szánt gázt, ezt Közép-Európába is eljuttathatnák, és Törökország nyitott erre a lehetőségre – közölte. Hozzátette: országa sok energiát fogyaszt, és fontos tranzitország is.
Ahmet Davutoglu sikeresnek értékelte Orbán Viktorral folytatott tárgyalását. Mint mondta, a két ország stratégiai együttműködést folytat a NATO keretein belül, Európával kapcsolatban is hasonló álláspontot képviselnek, és a nemzetközi ügyeket tekintve is szilárd alapokon nyugszik a kapcsolatuk.
A sajtótájékoztató előtt szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködésről Gül Baba türbéjének felújításával kapcsolatban, továbbá szociális biztonsági egyezményt, a nukleáris energia békés felhasználásáról egyetértési nyilatkozatot, fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti együttműködési megállapodást, Budapest és Ankara között testvérvárosi megállapodást kötöttek. A török politikust Áder János államfő is fogadta a Sándor-palotában. A csúcstalálkozó nyitányaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozott török kollégáival, Nihat Zeybekci gazdasági miniszterrel és Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterrel.
A két kormányfő beszédet mondott a török-magyar üzleti fórumon. „Mi itt, Európában, Nyugaton még mindig nem tudtuk teljesen magunk mögött hagyni a hidegháborús gondolkodásmódot. Még mindig abban gondolkodunk, hogy vagy Kelet, vagy Nyugat, vagy egyik, vagy másik. (...) Nagyon lassan tanulja meg a Nyugat, hogy ez egy rossz kérdés” – emelte ki a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ha nem sikerül választ találni a Nyugat és a Kelet, az Európai Unió és a közösségen kívüli országok jó együttműködésének kérdésére, akkor kihasználatlan marad a benne rejlő „fantasztikus lehetőség” Kitért arra is, hogy manapság Nyugaton az a divat, hogy a nyugatiaknak csak a nyugatiaktól szabad tanulniuk, és ha valaki a keletiektől is el akar tanulni valamit, akkor „rögtön kiszerkesztik az újságokban” mint „a demokrácia tekintetében nem megbízható” miniszterelnök. Megjegyezte, ő így szokott járni, szerinte azonban egyáltalán nem szégyen a másiktól tanulni.
