Kokoroéknál nagy a sürgölődés mostanában. Mindenki lázasan dolgozik, hisz különleges megbízást kell teljesíteniük. Tíz emberszabású robotot kell hamarosan leszállítania a japán cégnek a nagaszaki Henn-na Hotel részére, amely ugyan július 17-én nyitja meg kapuit, de addig be is kell tanítani az alkalmazottakat.
(Léphaft Pál karikatúrája)
A személyzet tagjainak egy részét a Kokoro épp a napokban rakja össze, hogy a nyitásig legyen idő a robothölgyeket betanítani, illetve vendégbarát módon programozni. Esetükben ugyanis alapkövetelmény lesz a több idegen nyelv kommunikációs szintű ismerete, a vendégszeretet, a segítőkészség, az udvariasság, a kifogástalan viselkedés, de a takarítás is.
A 72 szobás ultramodern szálloda üzemeltetése azonban még a homo sapiens hús-vér egyedeinek kiváltsága lesz, jó néhány egyéb munkafeladat elvégzésével együtt. Idővel a személyzet összetétele jelentősen módosulhat a programozott alkalmazottak javára.
A létesítmény akár robotok elszállásolását is vállalja, feltéve, hogy az érintettek kifizetik a szobaárat, ami helyi viszonylatban nevetségesen alacsony. Az egyágyas szállás ugyanis mindössze 54 euróba, a kétágyas 68 euróba kerül.
Elképzelhető persze az is, hogy sokan elkerülik a géplány portásokkal, recepciósokkal, takarítókkal és ruhatárossal is működtetett létesítményt. Talán félelemből, mert ahol a high-tech az úr, ott sok minden megtörténhet: titokban megfigyelhetik a vendéget, adatokat gyűjthetnek be róla, kezdve az ujjlenyomatoktól, a hitelkártyaszámtól, a különböző kütyük felhasználói kódjáig.
Robert Shiller közgazdasági Nobel-díjas, a neves amerikai Yale Egyetem professzora nemrég a davosi Világgazdasági Fórumon utalt is rá, hogy sokan már rettegnek a technológiai fejlesztésektől. Szerinte az emberek egyre inkább tartanak a robotikától, az információs technológia mindent átszövő rendszereitől, a mesterséges intelligencia fejlesztésében elért eddigi eredményektől (nem beszélve a jövőbeliekről), vagy épp a sokféle termék és miegymás (így lőfegyver) előállítására alkalmas háromdimenziós (3D) nyomtatóktól.
A félelem nem alaptalan, hisz a technikai-technológiai újítások gyors és gyökeres változásokat hoznak, amelyekkel vissza lehet élni. Segítségükkel a mindenkori hatalom például folyamatosan szemmel tarthatja az egyén és egy-egy közösség magánszféráját, anélkül, hogy az érintettek bármit észrevennének ebből.
A számítógépes biztonsági megoldásokat kínáló világhírű orosz cég, a Kaspersky Lab januári tanulmánya ugyanakkor azt állítja, hogy 30 év múlva az élet már elképzelhetetlen lesz robotok nélkül. A ma még hihetetlennek tűnő világban sok milliárd robot és automatizált (icipicinél is kisebb, azaz nano-)rendszer végez különböző rutinmunkákat az ember számára.
A Kaspersky Lab valószínűnek tartja, hogy évtizedek múlva az emberek és a robotok már szimbiózisban élnek egymással. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy adott esetben az emberi testbe elektronikusan vezérelt robotparányok, mesterséges szervek, protézisek és chipek kerülhetnek, melyek javíthatják az életminőséget, sőt az intellektuális képességeket is.
A világ legfejlettebb robottechnológiájával és -gyártóbázisával Japán bír; az iparág robbanásszerű fejlődés előtt áll a szigetországban. Az Egyesült Államok ugyancsak óriási léptekkel halad előre ezen a területen. Nem beszélve Kínáról, amelynek az a célja, hogy a világ robotjainak egyharmadát 2015-ben már a területén gyártsák. Dél-Korea az idén, de még utána is évi 500-500 millió dollárt költ robotiparára, megelőzve az Európai Uniót, amely erre a célra „csak” 100 millió eurót szán a következő esztendőkben.
Amerikai tudományos tanulmányok biztosra veszik, hogy a robotok munkahelyi inváziója tíz, rosszabb esetben (legfeljebb) húsz éven belül bekövetkezik.
A termékgyártást, logisztikát és a közlekedést már egyre inkább meghódítja a robotika, amely a szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységekből szintén nagy területeket hódíthat meg magának. A gépember(szerű) teremtmények áradatától legkevésbé a menedzsment, a művészeti, az egészségügyi és az oktatási jellegű munkakörben dolgozóknak kell tartaniuk. Egyelőre, mert az emberi agy működését (főként a gondolkodást) utánozni képes mesterséges intelligencia fejlesztése még gyerekcipőben jár. De már tipeg.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az IBM legújabb találmánya, amelyre a tavaly nyári bejelentéskor az egész világ felkapta a fejét. Az amerikai számítógépgyártó és -fejlesztő óriás akkor arról tájékoztatott, hogy az emberi agy működéséhez hasonló chipet épített. Ehhez már csak csipetnyi technológiai adalék kell, s a csúcsszerkezet továbbfejlesztett változata akár hallhat, szagolhat, sőt érezhet is, ráadásul bizonyos korlátok között megértheti a környezetében zajló folyamatokat. Az „adalék” előállításán szorgalmasan dolgoznak.
Az új fejlesztések eredményeképpen a robotok az üzemekből az otthonokba, az üzletekbe, sőt a háborús övezetekbe is bekerülhetnek. A világ nagy országainak hadseregeiben már jó ideje egyre több (távirányított) szerkentyű teljesít szolgálatot.
A robothadviselés kialakítása szintén gőzerővel folyik. A műveletben az USA jár az élen, ahol az emberi alakú, két lábon járó gépkatona kifejlesztése évek óta tart. A program két területre összpontosít: a katonai és a polgári életben használatos békés mentőrobotok elkészítésére.
Az emberszerű katonai géptesteket egyelőre nem harcra készítik fel, csak olyan parancsok végrehajtására, amelyeket egy ember is teljesíteni tud. Sokan attól tartanak azonban, hogy hamarosan robotharcosok is megjelennek a csatatereken, ahol előbb valószínűleg az ember katonákat fogják gyilkolni, utána meg nyilván egymást.
