2024. április 25., csütörtök

Védőoltás – igen vagy nem?

A tél velejárója az influenzajárvány. Már szinte el is fogadjuk, hogy évről évre ágyba dönt bennünket hol az A, hol a B vírus. Általában októbertől áprilisig számítják a járványos időszakot. Az idén nálunk január második felében emelkedett meg a légúti megbetegedések száma, és a szakemberek szerint azzal, hogy az iskolákban megkezdődött a második félév, megteremtődtek a feltételek a járvány kialakulásához. S ahogy az lenni szokott, az óvodások, iskolások tömegével betegedtek meg. És a felnőttek is. Az orvosok szerint van ugyan védőoltás, ez lenne a legbiztosabb védekezési módszer, de nálunk az emberek nem hajlandóak beoltatni magukat, illetve csak nagyon kis mértékben élnek ezzel a lehetőséggel. Az idén Szerbia az eddigi legkevesebb influenza elleni védőoltást vásárolta meg. Összesen 230 ezret, s még ezt sem használták fel, jóllehet ez a mennyiség a lakosság csupán három százalékának elegendő.

Fotó: Kószó Attila

Fotó: Kószó Attila

Egyáltalán nem meglepő, hogy az emberek nem akarják magukat beoltatni. Hiszen valamennyien emlékszünk még a 2009-es H1N1 elleni vakcina körüli botrányra. A szakemberek, köztük Dr. Wolfgang Wodarg, az Európa Tanács Egészségügyi Bizottságának és a Német Parlament Egészségügyi Bizottságának akkori elnöke az évszázad egészségügyi botrányának nevezte a gyógyszergyárak nagy átverését. Csak emlékeztetőül írom ide, hogy, mint kiderült, az Egészségügyi Világszervezet összejátszott a gyógyszergyártó lobbival, s már a madárinfluenza megjelenésekor világjárványt hirdettek. Ezt követően a kormányok fejvesztve vásárolták a védőoltást. Az EU tagországai összesen kétmilliárd eurót költöttek vakcinára. Szerbiában először 7,5 millió védőoltást akartak venni, majd hárommillióban egyezett meg a kormány, végül csak 850 ezret szállítottak le, de ebből mindössze 200 ezret használtak fel.

Csoda hát, ha az emberek nem hisznek a védőoltásban, ha nem bíznak meg feltétel nélkül sem az egészségügyi miniszterekben, sem az Egészségügyi Világszervezetben? Én egyáltalán nem csodálkozom.

Meg azon sem, hogy most már több mint 15 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet az egészségügyi miniszternek terveznek átadni, azzal a céllal, hogy Szerbia is engedje meg, hogy a szülő dönthesse el, beoltatja-e gyermekét a védőoltásokkal vagy sem. (http://www.peticije24.com/peticija_za_ukidanje_obavezne_vakcinacije_u_srbiji) Most törvény kötelez minden szülőt, hogy rendszeresen vigye gyermekét beoltatni. Tavaly 121 szülő ellen indítottak szabálysértési eljárást, mert nem vitte el gyermekét a kötelező védőoltásra. Közülük 56-an vajdaságiak. Kragujevacon 28 ilyen büntetést kézbesítettek, Szabadkán 21-et, Belgrádban pedig 20-at. A szülők 20 000 és 50 000 dinár közötti büntetéssel számolhatnak. Szerbiában összesen hat kötelező vakcina van a gyermekek számára.

Az informatikai forradalomnak köszönhetően kinyílt a világ, a hírek pillanatok alatt terjednek. A világhálón szerveződött az a csoport is, amely petíciót kezdeményezett a védőoltások ellen. A petíció szövege szerint Szerbia aláírója a Betegségek Nemzetközi Osztályozása elnevezésű dokumentumnak, amelyben egyebek között az szerepel, hogy a védőoltás nemcsak egészségügyi okokból, de vallási meggyőződés és személyes meggyőződés miatt is visszautasítható. 18 európai országban a kisbabák vakcinációja nem kötelező. Több adatot is felsorol a petíció, melyek szerint a védőoltás okozza az autizmust meg az autoimmun betegségeket. Vannak, akik a szklerózis multiplex, valamint a sterilitás kialakulását is a védőoltások valamelyikének tulajdonítják.

Szerbia kötelezővé készül tenni a polivalens vakcinát. Sladjana Velkov, a petíció szerzője szerint egy amerikai állami intézet úgy véli, az Egyesült Államokban ettől a védőoltástól 145 ezer gyermek halt meg.

Az orvosok meg az egészségügyi intézmények azzal érvelnek, hogy ha nem kapnak a babák védőoltást, akkor visszatérnek a már régen elfelejtett betegségek, mint amilyen a tuberkulózis, a fertőző májgyulladás, gyermekbénulás, szamárköhögés, kanyaró, rubeola, mumpsz... S fertőző betegségeknél annak terjesztése már nem magánügy, hanem közügy. S márpedig ha az, akkor az állam köteles gondoskodni arról, hogy megvédjék a lakosságot. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne kellene helyt adni a szülői, állampolgári javaslatoknak. Ha egy petíció arra hívja fel a figyelmet, hogy más országokban kivontak egy-egy védőoltást a forgalomból, akkor a legkevesebb, hogy ez a közbeszéd témája legyen. A döntés meg legyen a szakemberek kezében.