2024. április 25., csütörtök

Hinta- vagy reálpolitika?

Jókora késéssel, ám jó hangulatban tartotta meg közös sajtótájékoztatóját kedden este Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Valóban nem érződött semmiféle feszültség, amilyen például Angela Merkel néhány héttel ezelőtti magyarországi látogatásának sajtóértekezletén észlelhető volt. Persze teljesen érthető az eltérő hangulat, hiszen az Európai Unió vezető politikusa nem szívesen látja, hogy a Nyugat szövetségese Oroszországgal is „paktál”, az ukrajnai szakadárok támogatása miatt „diplomáciai karanténba” helyezett Putyin viszont elégedett lehet azzal, hogy ennek ellenére fogadták egy uniós tagországban. Bizonyára a pragmatikusan politizáló Orbánnak sem volt oka búslakodni vagy mérgelődni a tárgyalás eredménye miatt.

Persze a baloldali ellenzék dicsérő szavak helyett arról beszélt, hogy a kormányfő elárulta Magyarország érdekeit; hogy a találkozó csak arra volt jó, hogy Putyin az Európai Unióban parádézhasson; hogy Magyarország előretolt bástyája lesz Oroszországnak. Mindennek az állításnak azonban nagyon kicsi az igazságtartalma, sokkal nagyobb a valószínűsége viszont annak, hogy hasznot hoz az országnak az együttműködés, s persze a kormánynak is, amiért korántsem lelkesedik az ellenzék. Mert a magyar–orosz (elsősorban) gazdasági kapcsolatok alakulása a legfontosabb Magyarország számára, és bár az ország kénytelen betartani az uniós szankciókat, a magyar kormány már arra is gondol, hogy a büntetőintézkedések előbb-utóbb megszűnnek, és miért vállalna nagyobb kárt annál, mint amennyivel az árukivitel kötelező korlátozása jár. (Mert, ugye, ki beszél már Krím bekebelezéséről, pedig nem régen történt.)

Orbán nem hintapolitikát folytat, hanem reálpolitikát, s ebben ugyanúgy benne van a nyitás Kína felé, mint az orosz kapcsolatok. Gondoljunk csak a Belgrád–Budapest gyorsvasút projektumára, ami nem keltett negatív visszhangot, mert Nyugatnak „nincs baja” a másik keleti országgal. Másrészről bármennyire is elítélendő az orosz szerepvállalás az ukrajnai harcokban, Merkel és Hollande sem mondott mást, mint amit a magyar miniszterelnök, minthogy tárgyalások útján, a harcok beszüntetésével kell megoldani a konfliktust.

Putyin magyarországi látogatásának központi témái mégiscsak a gázellátáshoz kötődő gyakorlati (és politikai) kérdések voltak. A kézzelfogható eredmény abban nyilvánul meg, hogy a gázbehozatalra vonatkozó, az év végén lejáró szerződést követően Magyarországnak nem kell kifizetnie a fennmaradt gázmennyiséget, hanem „átütemezik” a fölhasználást, és csak az elfogyasztott mennyiségért fizet majd. A miniszterelnök szavai szerint biztos, kiszámítható és ésszerű áron beszerezhető gázra számítanak, és ennek nem lesz akadálya. A kérdés (gazdaság)politikai vonatkozása pedig abban van, amit újságírói kérdésre válaszolt Orbán Viktor: – Ne áruljunk zsákbamacskát, léteznek olyan gondolatok és tervek Európában, amelyek azt képzelik, azt gondolják, hogy Oroszország részvétele nélkül is működhet Európában energiarendszer, lehet energiabiztonság és energiapiac. Vannak, akik azt gondolják, hogy ez lehet, és vannak törekvések, amelyek Oroszországot nem egy versenybe akarják bevonni, hanem inkább ki akarják rekeszteni az európai energiapiacról. Aki azt gondolja, hogy Európa versenyképes lehet, vagy az európai gazdaság versenyképes lehet az orosz gazdasági együttműködés nélkül, és aki azt gondolja, hogy lehet energiabiztonságot létrehozni az orosz energia nélkül, ezeknek nincs alapjuk. Az együttműködést kell keresni.

Úgy tűnik, a magyar kormányfő keresi is, sőt regionális gondok megoldásában is igyekszik fontos szerepet vállalni és kezdeményezőként föllépni. Gondoljunk csak az említett gyorsvasút kezdeményezésére, de az sem véletlen, hogy hétfőn késő este külgazdasági és külügyminiszterével még „leugrott” Szabadkára, hogy a szerb kollégáival tárgyaljon. Mint kiderült, azért, hogy tisztázzák: Szerbia számára is kedvező vagy elfogadható lenne, ha a Törökországon keresztül érkező gáz majdan Görögországon, Macedónián és Szerbián át jutna el Magyarországra.

Teljesen értelmetlen szót pazarolni annak bizonygatására, hogy mennyire fontos Magyarország számára az együttműködés Oroszországgal, amikor az ország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Oroszország, a gázellátásban pedig döntő szerepet játszik. Nyilván ez némi függőséggel is jár, ezért is hasznos, ha Magyarország jó kapcsolatokat ápol vele, mert az uniós kötődés nem jelenthet elzárkózást más partnerektől. Igaz, Putyinnak is nagyon jól jött most az eléggé kiközösített helyzetében ez a jó kapcsolat. De Orbán Viktor azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy nem kell félteni Magyarországtól az Európai Unió egységét.