Február 17., Zombor Város napja alkalmával kedden egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek a Szabad és Királyi Város státusa elnyerésének 266. évfordulójára.
A központi rendezvényt a Népszínházban tartották, ahol a Iuventus Cantat ifjúsági vegyes kórus elénekelte Szerbia himnuszát, majd rövidfilmet vetítettek a város múltjáról. Az ünnepség vendégeit elsőként Borislav Staničkov, a vkt elnöke köszöntötte, beszédében megemlékezett Zombor múltjáról és további fejlődésének szükségéről.
– A szabad királyi városok olyan polgári közösségek voltak, amelyek nagyfokú önkormányzati szabadságokat nyertek az uralkodótól. A XVIII. században Bácska és Bánát területén a kereskedelmi fejlődés, korszerűsítés, betelepítés és a lakosság számának növekedése nyomán több település elnyerte ezt a kiváltságot. Zombor egy évvel Újvidék után, 29 évvel Nagybecskerek, három évtizeddel Szabadka előtt. Onnantól máig sok minden történt, de nem változott a fejlesztésre, gazdasági növekedésre irányuló szándék, a közösségi összetartozás és a tolerancia. Itt gyökerezik az őslakosok kultúrája, oktatása, miként azoké is, akiket a jobb megélhetés reménye csalogatott Zomborba. Már a XVIII. században bevezették az anyanyelvi oktatást, így a városban saját nyelvükön tanították a szerb, magyar, rutén, szlovák, német gyerekeket – emelte ki megnyitó beszédében Staničkov.
Meghívott vendégként az ünnepségen részt vett Eszék, Kispest, Baja, Veles, Mojkovac és Szabadka küldöttsége, a szlovéniai Celje polgármestere üzenetben gratulált a zomboriaknak.
A meghívottakat, a helyi képviselő-testület képviselőit, a városi tanács tagjait és a civil szervezetek vezetőit Saša Todorović polgármester üdvözölte.
– Az előttünk járók elképzeléseik révén fontos célokat tűztek ki elénk, amelyek megvalósítása ránk vár. Itt van például a Bácskai Nagycsatorna, amely a szomszédos országok segítségével kerül revitalizálásra. Most van az ideje, hogy a történelmet ne teherként éljük meg, ne a magunk módján értékeljük az eseményeket, hagyjuk ezt azokra, akik erre szakmailag képzettek, a történelmet mi fogadjuk el az élet tanítómesterének, hiszen nekünk a jövőbe kell tekintenünk – mondta az egyébként történész képesítésű zombori polgármester.
A helyi Népszínház két művésze, Ivana V. Jovanović és Marko Marković által vezetett ünnepi műsorban föllépett meg a Zombori Dalárda Quinta Divina és Šareni vokali kórusai.
A városnapi rendezvényen megalapítása óta első ízben nem adták át az előző évben megvalósított kiemelkedő eredményekért járó Városi Díszoklevelet, amit a legnépszerűbb helyi portál kommentezői máris nyomatékosan nehezményeztek, írván, hogy a nem odaítélés sajátos „szegénységi bizonyítvány”, miközben Zombornak tavaly igenis voltak olyan egyéni és közösségi eredményei, amelyeket nem lett volna szabad a közösség előtt ilyen módon lenullázni.
A városi ünnep keretében a Városi Múzeumban az ausztrál aboriginal nomád népcsoport képzőművészeti világából nyílott kiállítás, ami sajátos hitvilága, szellemisége, színvilága, ábrázolási technikája révén egy nagyon hosszú ideje lappangó kultúrtörténeti kincset mutat be Ausztrália belgrádi nagykövetségének köszönhetően a hónap végéig Zomborban. A dr. Christine Nicholls művészeti író, az Adelaide városában működő Flinders Egyetem tanára, művészeti lapok szerkesztője által összeállított tárlat anyaga Melinda Rio, Ausztrália szerbiai Nagykövetségének első titkára és konzul asszonya megnyitó beszéde szerint hatvan évezred távlatából közvetít a jelennek, így az aboriginal szellemi-kulturális hagyaték voltaképpen a világunk kulturális örökségének legősibb eleme.
A városnapi rendezvény a Népszínház vígjáték előadásával zárult, amelyet az tekinthetett meg, aki előre foglalt ingyenes jegyet, de kedden minden városi művelődési és sportlétesítmény szolgáltatásait bárki ingyen vehette igénybe, még parkolási díjat se kellett fizetni, sőt, a háztartási hulladékot is menetrend szerint elvitték, noha kedden hivatalosan állami és helyi ünnep is volt.
