Szerbiának sok feladatot kell elvégeznie még ahhoz, hogy megnyílhassanak az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások első fejezetei, fejtette ki David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője a B92 RTV-nek nyilatkozva. Üdvözlendő, hogy Belgrád és Pristina képviselői ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben és megállapodás született az igazságügy témájában, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy megnyíljanak az első fejezetek, nyomatékosította McAllister, aki Belgrádba utazott, hogy újabb információkat gyűjtsön a Szerbiáról készített országjelentéséhez, amelyről az EP várhatóan márciusban szavaz.
– Üdvözlendőnek tartom, hogy a szerb és a koszovói kormányfők folytatták a tárgyalásokat. A február 9-én megtartott tárgyalási kör nem volt egyszerű, ugyanakkor a kimenetele mindenképpen előrelépést jelent. Most már csak az maradt hátra, hogy a felek alkalmazzák a megállapodást. Tudvalevő, hogy a 35-ös, Koszovóról szóló tárgyalási fejezet kulcsfontosságú. Ez a fejezet a többi tárgyalási fejezet mellett folyamatosan napirenden lesz. A 35-ös fejezetet a tárgyalások legelején kell megnyitni. Minél nagyobb előrelépéseket sikerül megtenni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, annál hamarább megnyílhatnak az első fejezetek. Meglátásom szerint a két kormányfő részéről helyes lépés volt, hogy február 9-én csak egy témára összpontosítottak, hiszen feltehetőleg ezért sikerült előrelépést megtenniük. Ilyen szellemben kell folytatni a kapcsolatok rendezését – fogalmazott McAllister, majd válaszolva az újságírói kérdésre, hogy mégis mikor nyílhatnak meg az első fejezetek – esetleg még az idei év első felében – leszögezte, hogy nem az ő hatáskörében áll döntést hozni ebben a kérdésben. Az Európai Tanács dönti el, hogy mikor nyílhatnak meg a fejezetek, nyomatékosította McAllister, mondván, hogy véleménye szerint még ebben az évben meg kellene nyílniuk az első fejezeteknek.
Az EP németországi jelentéstevője a Németországban tömegesen menedékért folyamodó koszovói albánok kérdéséről is szót ejtett. Elmondása szerint Németország rendkívüli figyelmet szentel a Koszovót tömegesen elhagyó albánoknak, hiszen java részük Ausztriában vagy Németországban folyamodik menedékért. Ezek az emberek nagy problémát jelentenek Németország számára, emelte ki McAllister, aki szerint meg kell értetni a koszovói albánokkal, hogy Németországban esélyük sincs elnyerni a politikai menekült státuszát.
Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy a független Koszovó-projektum mégsem úgy működik, ahogyan azt Németország vagy EU elképzelték, McAllister kijelentette: Németország lezártnak tekinti Koszovó függetlenségének kérdését.
– Németország elismerte Koszovó államiságát, más országok másképpen vélekednek erről. Függetlenül attól, hogy ki támogatja, vagy ki nem Koszovó államiságát, a Koszovóban jellemző gazdasági és politikai problémákkal foglalkozni kell. Véleményem szerint azokat a pristinai politikai erőket kell támogatni, amelyek a reformokat és a korrupció elleni küzdelmet támogatják – taglalta McAllister.
A Szerbiáról szóló aktuális országjelentés tervezete január közepén látott napvilágot. A dokumentum egyebek mellett az aktuális kormány által foganatosított reformintézkedésekről szól elismerően, ugyanakkor több olyan területet is megnevez, amelyeken Szerbia nem az elvárásoknak megfelelően teljesít. Az egyik ilyen terület a külpolitika. Szerbia továbbra sem igazította külpolitikáját az unióshoz, pontosabban nem reagált a felhívásra, hogy az EU tagállamaihoz hasonlóan vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben, értékelte McAllister. A szabad véleménynyilvánítás és a sajtószabadság témája szintén a negatívumok között szerepel a jelentésben.
A jelentésre a horvát EP-képviselők és Deli Andor, a Fidesz-KDNP vajdasági képviselője is több tíz módosítási indítványt nyújtottak be.
