A Szerbiai Gazdasági Kamara a munka- és foglalkoztatásügyi minisztériumhoz fordult azzal a követeléssel, hogy a külföldön munkát vállalaló szerbiai állampolgárok érdekében szigorúbb követelményeknek megfelelő listát készítsenek mindazokról a cégekről és magánszemélyekről, amelyek/akik megszervezik és lehetővé teszik a külföldön való munkavállalást.
Egy ilyen lista felállítására már csak azért is szükség van, mert a minisztériumnak nincsenek kézzelfogható adatai arról, hogy valójában hány hazánkfia dolgozik külföldön vállalatok, illetve munkaközvetítő ügynökségek révén, és sok esetben csupán akkor értesül a dolgokról, ha éppen baleset történt – áll a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) idevágó javaslatában.
Viktor Kobjerski, az SZGK építésügyi részlegének titkára szerint a dolgozók és munkáltatók nyilvántartásba vétele sokkal áttekinthetőbbé tenné a cégek között zajló folyamatokat, beleértve azt is, hogy pontosan mennyi itteni állampolgárt dolgoztatnak külföldi vállalatok.
– Ez nemcsak a létszám tekintetében segítene, hanem abba is betekintést adhatna, hogy a külföldi munkáltatók tisztelik-e egyáltalán azokat a szerződéseket, amelyeket a dolgozók Szerbiában írtak alá – nyilatkozta Kobjerski.
Mint elmondta, Oroszországban már csaknem húsz éve dolgoznak feketén szerbiai építőmunkások.
– Olyan esetekről is hallani lehet, hogy az orosz munkáltató egyszerűen elveszi az útleveleket a dolgozóktól, a szerződésben ígértnél kisebb béreket fizet ki, késlelteti, vagy éppen ki sem fizeti a járandóságot. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezek a munkások ott semmiféle jogi védelmet nem élveznek és egészségügyi biztosításuk sincs – magyarázta a titkár, és arra is rávilágított, hogy becslések szerint csaknem 10 ezer szerbiai állampolgár dolgozik feketén külföldön.
A munkaügyi tárca egyébként már évek óta rendszeresen beharangozza az idevágó törvényes rendelkezések módosításának szükségességét, de még konkrét lépéseket nem tett.
Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter már bejelentette: az idevágó törvénykezéseket meg kell változtatni, és a tárca ezt meg is fogja tenni.
– A módosítás érdekében már megalakítottuk az illetékes munkacsoportot, amelyben helyet kaptak a belügy- és a külügyminisztérium szakemberei, a szakszervezetek képviselői és több munkaadó is. A módosításokkal azt kívánja elérni a tárca, hogy áttekinthetőbb legyen a munkaközvetítő ügynökségek és cégek tevékenysége. Emellett kétoldalú megállapodás megkötését szorgalmazzuk a szerbiai munkavállalók célországaival, hogy ezáltal még tisztább képet kapjunk ezekről a folyamatokról – magyarázta a miniszter.
A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat munkatársai is arról számolnak be, hogy papíron mindent szavatolnak a külföldi cégek, ám mindig fennáll a kockázata annak, hogy a polgárokat nem a legideálisabb körülmények várják.
