Tomislav Nikolić köztársasági elnök vasárnap az államiság napjának alkalmából 89 Gyertyaszentelő érdemrendet nyújtott át. A kitüntettek között volt Ljubiša Diković, a Szerbiai Hadsereg vezérkari főnöke – akit a közelmúltban a belgrádi Humanitárius Jogi Alap háborús bűnök elkövetésével hozott összefüggésbe –, Smilja Avramov nemzetközi jogász – akit a kilencvenes években Slobodan Milošević akadémikusai egyikének neveztek és aki a Milošević elleni büntetőeljárásban a hágai törvényszék előtt a védelem tanúja volt – és Noam Chomsky amerikai filozófus. Mivel az államfőnek arra a napra esett a 62. születésnapja, az elnöki palotában megtartott ünnepi fogadáson összegyűlt vendégek egy tradicionális szerb nyelvű születésnapi dallal köszöntötték.
Csakis a bátor emberek vezetik az emberiséget a fejlődés útjára, hangsúlyozta ünnepi beszédében Nikolić, mondván, hogy a siker gyakran az irigység érzését váltja ki.
– Minden siker mögött hatalmas munka áll. Az államiság napja kitűnő alkalom arra, hogy elismeréssel adózzunk azok előtt, akik sikeresen végzik munkájukat. Ha ezekről az emberekről van szó, nem takarékoskodom sem elismeréssel, sem kitüntetéssel. Örömmel tölt el, hogy évről évre egyre többen vannak azok, akiket kitüntethetek, hiszen ez azt jelenti, hogy a szerb társadalom egyre sikeresebb. Persze minden évben felemeli a hangját a társadalom érdemtelen rétege és megkérdőjelezi, hogy a kitüntetettek valóban érdemesek-e az elismerésre. Amíg a kitüntetések tőlem függnek, mindenkit arra kérek, hogy mutassanak rá, ha szerintük valaki nem érdemli meg a kitüntetést, hogy az a személy előtt Szerbia legalább ezen a módon biztosan elismeréssel adózzon. Annak reményében, hogy mindenki érti, mire gondoltam, gratulálok az érdemrendek tulajdonosainak – fogalmazott Nikolić.
Smilja Avramov, aki az államfőtől a Gyertyaszentelő érdemrend első fokozatát vehette át, köszönőbeszédében aláhúzta: Szerbia számára kulcsfontosságú a kérdés, hogy merre is induljon el az ország a súlyos válságot – amelybe részben mások, részben pedig saját hibájából kifolyólag került – követően. A szerb nemzetet mesterségesen megosztották, folyamatosan ügyeletes gonoszként tüntetik fel és megfosztották szellemi bölcsőjétől, fogalmazott Avramov, aki úgy érzi: az idei kitüntetetteknek felhívásként kellene megélniük a megtiszteltetést, hogy erejüket egyesítve szálljanak síkra a szerb állam megújításáért.
– Nem feledkezhetünk meg a múltról. Még kevésbé lehetünk semlegesek. Európát és az egész világot emlékeztetnünk kell arra, hogy a szerb nemzet mindig is az emberiség szolgálatában állt. Nemcsak a háborúkban, amelyeket az elmúlt kétszáz évben együtt vívtunk, hanem a tudományos munka tekintetében is. Napjaink technológiai forradalmának alapkövét nagy szerb tudósok és gondolkodók tették le – emelte ki Avramov.
Az államfő kitüntetéssel adózott a Szerbiai Vízilabda-szövetség, az újvidéki Vojvodina Labdarúgóklub, a Belügyminisztérium terrorelhárító egysége, dr. Miomir Korać, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézetének igazgatója, Borivoje Bora Todorović nemrégiben elhunyt színész, Vojkan Borisavljević, Milutin Popović Zahar és Zoran Simnjanović zeneszerzők, Slavoljub Đukić újságíró, Ljubiša Samardžić, Dragan Nikolić, Milena Dravić és Velimir Bata Živojinović színészek munkássága, teljesítménye előtt.
Aleksandar Vučić miniszterelnök szintén az államiság napjának alkalmából Dimitrije Davidovićnak, az 1835-ben Gyertyaszentelő napján elfogadott alkotmány megalkotójának emlékművét koszorúzta meg. Szerbia nagyon jó úton halad, hangoztatta ünnepi köszöntőjében Vučić.
A koszorúzás a legmagasabb állami és katonai tiszteletadás mellett zajlott. A rendezvényen Nebojša Stefanović belügyminiszter, Bratislav Gašić védelmi, Aleksandar Vulin munkaügyi és Nikola Selaković igazságügyi miniszterek is részt vettek.
A koszorúzást követően Vučić újságíróknak nyilatkozva kifejtette, sok dolgot megtanulhatunk a Gyertyaszentelő napján történtekből. „Meggyőződésem, hogy azon a napon fektettük le államiságunk és modernitásunk alapjait. Ma kijelenthetem, nincs nagyobb és fontosabb érték, illetve öröm a modern és sikeres Szerbiáért folytatott harcnál” – fogalmazott a kormányfő.
1804-ben, február 15-én, az akkor megtartott orašaci gyűléssel vette kezdetét az első szerb felkelés, 1835-ben pedig Kragujevacon ezen a napon hozták meg a sretenjei alkotmányt.
