A Demokrata Párt szabadkai szervezete minapi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Városi Tanács 2013 májusában meghozott záradéka szerint kérvényezték a kormánytól és a hadügyminisztériumtól, hogy az úgynevezett egyes kaszárnya, vagyis a Kosta Nađ kaszárnya ingyen kerüljön vissza a város tulajdonába. Mindezt azzal indokolták, hogy az épület, illetve a terület az Osztrák–Magyar Monarchia idején Szabadka Szabad Királyi Város tulajdona volt, s azt ingyen megkaphatná.
Maglai Jenőt, Szabadka polgármesterét arról kérdeztük, hogy milyen fázisban van jelenleg a kaszárnya, illetve a Hadseregotthon kivásárlása, milyen lehetőségei vannak a városnak, valamint milyen tartalmakkal szeretnék ezeket az épületeket megtölteni.
– A közvéleménynek arról kell tudni, hogy a kaszárnya megvásárlásának folyamata 2008-ig visszanyúlik. Az önkormányzat végül 2013 őszén átadta a kérvényt a kivásárlásra, de 2014 februárjának végén a védelmi miniszterrel tárgyaltunk Szabadkán, én magam kértem, hogy jöjjön el személyesen hozzánk. Ezen a munkajellegű megbeszélésen áttekintettük az eseményeket és megnéztük, milyen lehetőségeink vannak, amire a minisztérium is hajlandó. Akkor csak az egyes kaszárnyáról beszéltünk, a Hadseregotthont ő javasolta lehetőségként, hogy annak kivásárlásán is gondolkodjon el az önkormányzat. Akkor arról is beszéltünk, hogy szeretnénk azt ingyen visszakapni, azonban egyértelműen leszögezték akkor, hogy a hadsereg az egyes kaszárnyát semmilyen körülmények között ingyen nem adja – mondta Maglai, majd hozzátette: – Beperelhettük volna a minisztériumot, de legyünk őszinték, 5–10 év alatt is kevés eséllyel kecsegtetett volna, ha az állammal pereskedünk. Amiben viszont a hadseregnek igaza van, valóban, azon a területen a Jugoszláv Néphadsereg is beruházott, épített épületeket, tehát semmiképp ingyen nem kaphatjuk el a területet. Olcsó demagógia, amit a Demokrata Párt most közleményben elmondott. Ha ez megvalósítható lett volna, hat évük volt rá, hogy elintézzék: az övék volt a védelmi miniszter, az államelnök, mégsem intéztek semmit – hangsúlyozta.
A város elképzelése szerint reális piaci értéken vásárolnák fel az épületeket, mert mint Maglai mondta, más nem fogja megtenni, hiszen annak az épületkomplexumnak egy része védett. Aki megvenné, kommerciális tartalmakkal töltené meg, de a védett rész arra nem használható. Ez a vásár csak a városnak éri meg.
– Egy kiváló lokáción, a szemünk láttára megy tönkre az épület. A Hadseregotthon szintén ilyen helyzetben van, az sem kommercializálható, a városnak pedig mindenképp megérné, hiszen oda átköltözhetne a Népszínház és más kulturális eseményeknek is helyet adhatna. Mi azonban még hivatalosan semmilyen dokumentumot sem kaptunk arra vonatkozóan, hogy jóváhagyták volna a kivásárlási szándékunkat. Amennyiben ez megérkezik, azt követően tudunk leülni és megbeszélni a feltételeket. Az egyes kaszárnya területén pedig elhelyezhető lenne a Történelmi Levéltár, ideális lenne az óriási anyagmennyiség elhelyezésére. A városnak meg kellene oldani a melegedő kérdését is, ott vannak épületek, amelyeket aprópénzből megfelelővé lehetne tenni, és nem csak télen, hanem állandó jelleggel tudnánk a szociális eseteknek, rászorulóknak segíteni. A Vöröskereszt érdeklődik, hogy amennyiben a város lesz a tulajdonos, akkor a most albérletben működő Népkonyha ott kaphatna-e helyet, hiszen a hadseregnek volt ott egy nagy konyhája. Sok lehetőség van, közhasznú célokra használnánk egy részét, másik részét pedig nyilván kommercializálni kellene, hiszen kilenc hektár nagy terület – mondta a polgármester.
