2024. március 28., csütörtök

Javulás csupán 2018-ban várható?

Egy évet csúszik a szerb kormány takarékossági terve

Hatásos a kormány tavaly meghozott, hároméves takarékossági terve, ám ezekkel a lépésekkel az államadósság tervezett csökkentése csupán 2018-ban érhető el, a beharangoztt 2017 helyett – jelentették be a költségvetési tanács tagjai a tegnapi sajtótájékoztatón.

Pavle Petrović, a tanács elnöke a sajtóhoz intézett nyilatkozatában kifejtette, hogy a jelenlegi ütemben csakis három év múlva valósulhat meg az államadósság mérséklése, de addigra már eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 83 százalékát. Pontosabban, 2018-ban az államnak további 300 millió eurót kell megspórolnia ahhoz, hogy csökkenjen a költségvetési deficit.

Arra is kitért, hogy ez sem teljesen kizárt, és a kormány erre vonatkozó stratégiájában további póttervek meghozatalára is szükség van, amelyek automatikusan hatályba lépnének, ha az eddig meghozott lépések valamelyike netán csődöt mondana.

– Példaként felhozható a petrokémiai komplexum sorsa, amelyet a kormány még az idén szeretne megoldani. Ide sorolható a közszféra alkalmazottjai számának csökkentése is. Ez a két ügy, igazán kockázatos lépés a kormány részéről. Akkor kéne hatályba lépniük a szóban forgó pótintézkedéseknek, ha a kormánynak esetleg nem sikerül megoldania ezeket a problémákat. Így továbbra is spórolhat az állam, még akkor is, ha éppen gondokba ütközik egy-egy tervezet kivitelezése – emelte ki az elnök.

A problémás vállalatokat illetően Petrović arra is rátért, hogy a 2015-ös költségvetési tervben a kormány nem irányzott elő pénzeszközöket a Srbijagas számára, és ez azt jelenti, hogy a kormány más kérdéses állami cégek problémáinak megoldását is a kezébe veszi. Továbbá azt is megemlítette, hogy a smederevói Železara acélművek (amelynek éppen az eladásáról tárgyalnak) számára is csökkentették az állami szubvenciót. A költségvetési tanács elnöke ezen a ponton is megjegyezte: a fent említett terveknek is bizonytalan a kimenetelük, és megtörténhet, hogy az innen származó bevételek a folyamat végén kisebbek lesznek, mint maguk a kiadások.

A tanács arra is rámutatott, hogy elengedhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tervezett megállapodás megkötése is, hiszen a szóban forgó hároméves szerződés hatályba lépésével a kormány sokkal hatékonyabban valósítaná meg a takarékossági programot.

– Az állam már 2012-ben is meghozott egy takarékossági tervet, ám az IMF részvétele nélkül. Akkor a tervezett lépések egyikét sem sikerült végrehajtani, egyebek között ezért is szükség van a valutaalap részvételére – fejtette ki Petrović, aki beismerte: népszerűtlen programról van jelenleg szó, viszont nélküle Szerbia nem lenne képes arra, hogy kikerüljön a gazdasági válságból.