A szerb kormány nemrég elfogadott akcióterve értelmében rövid időn belül le kell folytatni a csődeljárást mindazon 188 sikertelenül gazdálkodó vállalatban, amelyekben már termelés sem folyik, ügyvitelük fennatrtatatlanná vált, és amelyek megvásárlására egyetlenegy érdeklődő sem jelentkezett.
Első lépésként azok a vállalatok kerülnek sorra, amelyek évek óta csupán „papíron” léteznek, évek óta nem termelnek, és egyetlenegy személyt sem foglalkoztatnak. A Privatizációs Ügynökség listáján összesen 70 ilyen cégek szerepel.
A végleges felszámolás előtt álló vállalatok közé sorolható egyebek között az Ei Niš, a Zorka Šabac, a Smederevska Palanka-i Goša, a belgrádi Ivo Lola Ribar, a niši MIN, a belgrádi Janko Lisjak, az IHP Prahovo, a Kruševaci Olajgyár, a belgrádi Május 21-e, a piroti Prvi maj, a boleči Voćarske plantaže. Ugyancsak csődeljárst indítanak a kuršumlijai Šik Kopaonik, a belgrádi Splendid, a belgrádi Jugoturs, a belgrádi Progres, az újvidéki Petar Drapšin, a belgrádi Želturist, a kragujevaci Autosaobraćaj, valamint számos állat-egészségügyi intézet esetében.
A következő körben az a 56 vállalat jut sorra, melyekben a foglalkoztatottak száma ötnél kevesebb.
A fennmaradt vállalatokban pedig, amelyekben mintegy 5000 személyt foglalkoztatnak, szociális program útján intézik a munkaerő-felesleg kérdését. A szociális programot a következő 60 napban kell végrehajtani, az érintettek munkaszolgálati évenként 200 euró végkielégítést kaphatnak. Az összeg egy személy esetében nem haladhatja meg a 8000 eurót.
Ljubomir Šubara, a Privatizációs Ügynökség újonnan kinevezett igazgatója bízik abban, hogy az első csődeljárások már egy hónap múlva befejeződnek.
– Célunk, hogy az eljárásokat minél gyorsabban lefolytassuk, ami megegyezik a Világbank követelményével is. A végső szót az említett válallatok esetében a illetékes községi bíróságok mondják ki – tette hozzá.
A Privatizációs Ügynökség a szóban forgó 188 vállalaton kívül még 220 vállalat eladására is hamarosan versenypályázatot hirdet meg, vagyis azon cégekre, melyek megszerzésére a beruházók érdeklődést mutattak. E cégek eladására már január végén meg kellett volna hirdetni a pályázatokat, de az igazgató szerint erre azért nem került sor, mert nem teremtődtek meg a kellő feltételek. Mint kifejtette, a lényeg az, hogy olyan hazai vagy netán külföldi vásárlókat szerezzenek, akiknek valóban a termelés fellendítése a céljuk, és azt szorgalmazzák, hogy megtarsák a jelenlegi foglakoztatottakat. Az ügynökség képviselői személyesen fogadják az érdeklődőket, hogy a végeredmény minél hatékonyabb legyen.
– Az utóbbi 15–20 évben komoly cégek privatizációját hajtották végbe Szerbiában, de tudjuk, hogy többségük milyen sorsra jutott. Kevés az olyan cég, mely az új tulajdonos irányítása alatt felvirágzott. Tehát ezt a gyakorlatot elkerülve szeretnénk most olyan partnereket találni, akik valójában a termelés beindítását és bővítését tűíték ki céluk – mondta Ljubomir Šubara.
Tehát Szerbiában jelenleg mintegy 500 vállalat szerepel a Privatizációs Ügynökésg listáján, és további sorsukat hamarosan rendezni kell. Két lehetőség között lehet választani: vagy lehetőleg minél sikeresebb magánosítás, vagy végleges kapuzárás – tette hozzá az elnök.