Az Európai Központi Bank (EKB) kulcsszerepet fog játszani Görögország pénzügyi túlélésében a közeljövőben, mert minden bizonnyal biztosítja a görög bankok működését, ezzel együtt a görög állam finanszírozását.
Miközben Európa árgus szemekkel figyeli a megszorító gazdaságpolitikát ellenző új baloldali görög kormány első lépéseit, a piacok pedig azt találgatják, hogy mennyi ideig tarthat ki Görögország pénzügyi téren, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter jelezte, hogy számít az Európai Központi Bank támogatására.
Amíg az adósságállomány sürgető problémáját május végéig ismét alaposan átvizsgálják, "az EKB-val egyetértésben teljes mértékben elő lehet teremteni a szükséges likviditást, miként az a múltban már többször is megtörtént, nemcsak Görögország esetében" - mondta a görög pénzügyminiszter vasárnap Párizsban.
"Ha a görög bankoknak nem nyújtana megfelelő likviditást az EKB, nem lenne elegendő eszközük a görög kincstárjegyek megvásárlására, és Görögország meglehetősen gyorsan költségvetési likviditási válsághelyzetbe kerülne - mutatott rá Sylvain Broyer, a Natixis francia befektetési bank elemzője.
A görög pénzintézetek az athéni kormány rövid futamidejű adósságpapírjainak elsődleges vásárlói. A görög államkötvények magas kockázata ellenére a pénzintézetek csak azért juthatnak forrásokhoz az Európai Központi Bank rendes hitelezési tevékenységének résztvevőiként, mert Athén segélyprogram alatt áll. Ennek a mentőcsomagnak a hatálya február végén lejár, és ha nem hosszabbítják meg, az EKB nem folytathatja a hitelezést - figyelmeztetett Erkki Liikanen, a finn központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja szombaton. Legalábbis Görögország nem kaphat hitelt a szokásos refinanszírozási csatornákon keresztül.
Vitor Constancio, az EKB alelnöke szombaton emlékeztetett, hogy a sürgősségi likviditási segítség (Emergency Liquidity Assistance - ELA) lehetősége maradna, de erről minden esetben végső soron a kormányzótanács hozza meg a döntést.
Kivételes jelleggel sürgősségi hitelt nyújthatnak az egyes tagállami, nemzeti bankok a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti likviditási problémákkal küzdő hazai pénzintézeteknek. Az EKB kormányzótanácsa azonban kétharmados többséggel korlátozhatja, mi több, felfüggesztheti a sürgősségi likviditásnyújtást , ha úgy ítéli meg, hogy az ellentétes az eurórendszer céljaival és feladataival, azaz veszélyt jelent az eurózóna pénzügyi stabilitására.
Mint az kéthetente lenni szokott, a kormányzótanácsnak szerdán kell döntenie arról, hogy engedélyezi-e a görög pénzintézetek esetében az ELA újbóli alkalmazását. Ez a rutineljárás ezúttal más hangsúlyt kap, mert a Görögországban 2012-ben jelentős mértékben használt sürgősségi hitelnyújtás az utóbbi hetekben tapasztalt betétkivonások miatt meggyengült görög bankok egyik utolsó forrása lehet.
A görög kormány ugyanakkor számít a hazai pénzintézetekre azonnali finanszírozási igényeinek kielégítésében. A görög állam szerdán készül kibocsátani 625 millió euró értékben hat hónapos kincstárjegyet, amelyeket alapvetően csak görög hitelintézetek szoktak lejegyezni.
Sylvain Broyer úgy tudja, hogy a görög bankok a közelmúltban 5 milliárd eurót igényeltek sürgősségi likviditási segítségként. Az EKB kormányzótanácsának erről kell döntést hoznia szerdán.
"Nehezen tudom elképzelni, hogy az EKB elutasítsa a sürgősségi hitelnyújtást Görögországban, mert ha ezt megtenné, elvágná az országot a finanszírozási forrásoktól és likviditási válságba taszítaná. Ez egyáltalán nem érdeke az Európai Központi Banknak" - mondta a Natixis elemzője.
Frederik Ducrozet, a Crédit Agricole francia bank elemzője viszont úgy véli, hogy az EKB meglebegteti a finanszírozás megszakításának fenyegetését, mert így próbál nyomást gyakorolni a tárgyalásokon, és engedményekre késztetni Görögországot, de mozgástere korlátozott.
