Az előző héten Kárpátalján járt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Kíséretében volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. Több apropója is volt ugyan a látogatásnak, de az egyik legfontosabb, hogy az anyaország ezzel is szeretné jelezni, figyelemmel kísérik és aggódnak az ott élő magyarokért. „Érezniük és érzékelniük kell, hogy képesek vagyunk őket megvédeni, minden erőnkkel és befolyásunkkal azon dolgozunk, hogy semmilyen bántódásuk ne essék” – nyilatkozta az ungvári szerkesztésű Kárpáti Igaz Szónak a nemzetpolitikai államtitkár.
– A mi elsődleges célunk minden lehetséges eszközzel a béke megteremtését támogatni. Nyilván ezt nem fegyverekkel tudjuk biztosítani, Magyarország is egy szövetségi rendszer tagja, s ezeken a fórumokon – NATO, Európai Unió stb. – mindig kiállunk a béke, Ukrajna területi épsége és függetlensége mellett. Feltétlen a jószomszédi viszonyban vagyunk érdekeltek. Nyilván ezáltal a saját nemzettársainkat is védjük, de ugyanakkor nem lehet megkerülni, hogy ebben az országban háborús helyzet van, még ha Kárpátaljától ezer kilométerre is. A mozgósítás érinti a kárpátaljai, s azon belül a magyar lakosságot is. Vannak olyan hírek, hogy ez a mozgósítás megyei, járási arányait tekintve jobban veszélyezteti Kárpátalja magyarságát. Ezt alaposabban meg kell vizsgálni, és ha ez így van, garantáltan felemeljük a szavunkat, mondta a lapnak Potápi Árpád János.
Az ukrajnai országos magyar lapnak adott interjúban a budapesti kormány és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) viszonyáról is szó esett, különösen annak tükrében, hogy Zubánics László személyében tavaly decembertől új elnöke van az elmúlt években a nemzetpolitikában mellőzött szövetségnek. „Megindult egy konzultáció a két fél között, ez folyamatossá válhat, s remélem, a megújulás, ami elkezdődött az UMDSZ-ben, még teljesebbé fog válni. Zubánics László személye számomra garanciát jelent a megújulásra.” – fogalmazott.
Idén önkormányzati választásokat terveznek tartani Ukrajnában. A helyi magyar közösség szempontjából ez talán minden korábbinál fontosabb, s egyúttal nehezebb lesz. A lehetséges összefogás esélyeiről így vélekedett Potápi Árpád János: – Én a magam részéről azt tartom célszerűnek, hogy a két magyar párt összefogjon. Ez nem azt jelenti, hogy boruljanak egymás nyakába, s mint ilyenkor lenni szokott, úgy fogjanak össze, hogy alakuljon egy harmadik… Ennél sokkal pragmatikusabb és célravezetőbb megoldást remélek. Kell az együttműködés, az, hogy jó értelemben kiegészítsék egymást. A szavazatszerzés maximalizálása érdekében erre szükség mutatkozik. Én, ha erre lesz igény és fogadókészség, megpróbálom segíteni ezt a folyamatot. S ez egyáltalán nem bármely szervezet függetlenségének feladását jelenti, hanem azt, hogy mindent meg kell tenni a magyar szavazatok megszerzésének érdekében, az érdekérvényesítés megőrzéséért, sőt, erősítéséért. Látjuk, tapasztaljuk, máshol is ez van. Ha egymás ellen mennek a magyar erők, az egy öngyilkos dolog, kivétel nélkül mindig a nevető harmadik fog győzni. Ez nem engedhető meg.
A háborús riadalom miatt felerősödött elvándorlásról is szó esett. „Alapvetően két oka van az elvándorlásnak. Az egyik a megélhetési nehézségekből fakad. A negatív gazdasági folyamatokat csak tovább mélyíti a válság, ami miatt sokan elmennek. Ez most ráadásul felgyorsult a háborús veszély miatt. Hozzátenném, az a negatív folyamat az egész Kárpát-medencére igaz, de itt mindinkább az. Éppen ezért a mi dolgunk és feladatunk olyan nemzet- és gazdaságpolitikát megvalósítani, ami helyben tudja tartani az itt élőket. Mi a magunk eszközével igyekszünk működtetni a helyi magyar intézményrendszert. Támogatást nyújtunk a történelmi egyházaknak, az óvodáknak, iskoláknak, segítjük a beregszászi főiskolát, a civil szervezeteket. Látni kell, a magyar kormány segítsége nélkül nem is nagyon tudnának létezni. Ezt eddig is megtettük és megtesszük ezután is.”
