A szerb kormány döntése értelmében az idén magánosításra váró vagy csődeljárásban levő vállalatok munkaerő-felesleggé nyilvánított foglalkoztatottjai 200 eurós végkielégítést kapnak, és nem 300-at, mint korábban előirányozták. A Hivatalos Közlönyben is megjelent döntés értelmében a szóban forgó foglalkoztatottak három lehetőség közül választhatnak, de a végkielégítés összege egyik esetben sem haladhatja meg a 8000 eurót.
A végkielégítésre szánt összeget a köztársasági költségvetésből fedezik (Fotó: Ótos András)
Az egyik tehát az említett szolgálati évenként kifizetett 200 euró. A másik lehetőség a jelenlegi munkáltatónál eltöltött szolgálati évek utáni végkielégítés igénylése, amely ugyan elérheti az évenkénti 500 eurót, de a végösszeg ebben az esetben sem haladhatja meg a 8000 eurót. Akik ezt a megoldást választják, tudniuk kell, hogy akkor a korábbi munkáltatónál eltöltött szolgálati évek után nem igényelhetnek pénzt. A harmadik változat szerint pedig az érintett foglalkoztatottak hathavi köztársasági átlagbérrel távozhatnak a vállalatból. Az utóbbinak a lehetősége azokra vonatkozik, akik legalább 15 évet ledolgoztak.
A döntés tulajdonképpen azokra a magánosításra váró vállalatokra vonatkozik, amelyek eladására a Privatizációs Ügynökség nyilvános felhívást tett közzé, valamint arra a 188 vállalatra, melyek a magánosítást csődeljárás útján tervezik végrehajtani.
A végkielégítésre szánt összeget a köztársasági költségvetésből fedezik.
A szakszervezetek szerint ezzel a lépéssel – hogy 200 euróra csökkentette a szolgálati évek után járó végkielégítést – az állam megközelítőleg 10 ezer embert károsít meg fejenként 3000 euróval, hiszen az érintettek nagy része több mint harminc évig volt munkaviszonyban.
Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SZÖSZSZ) alelnöke rámutatott arra, hogy a kormány a döntés meghozatala előtt nem egyeztetett az érdekképviseleti tömörülésekkel, ők is a Hivatalos Közlönyből vettek tudomást a lépésről. Véleménye szerint a végkielégítésről szóló egyezményt aláíró dolgozók azokat a fizetéseket sem fogják megkapni, amelyekkel a vállalatok jelenleg tartoznak nekik.
– A tartozások összege pedig sok esetben akkora, mint maguk a végkielégítések – nyomatékosította az alelnök.
Ivica Cvetanović, a Szabad Szakszervezetek Konföderációjának elnöke szerint azon vállalatok esetében kéne végkielégítésekről gondolkodni, amelyek az utóbbi 15 évben gyakorlatilag nem is termeltek. Azokat pedig, amelyek jelenleg működnek, az államnak továbbra is segítenie kellene, hogy versenyképesek legyenek.
Az érintettek közül először a jagodinai kábelgyár dolgozói emelték fel hangjukat. Ők is elégedetlenek az állam döntésével. A gyárban csaknem 600 alkalmazottat érint a döntés, és emiatt közülük mindössze néhányan tervezik aláírni a kormányprogramot.
Oliver Jovanovski, a gyár önálló szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a dolgozók már a 300 eurós opcióval sem voltak megelégedve. Mint megjegyezte, az összeg szinte elfogadhatatlna, különösen azok számára, akik több mint 30 évig dolgoztak a gyárban.
Az új döntést leginkább azok a munkások fogják elfogadni, akiknek csak pár év hiányzik a nyugdíjbavonuláshoz.
Jovanovski szerint csupán ilyen esetekben vélekedhetnek úgy a dolgozók, hogy kedvező az állam „ajánlata”.
