Alig van néhány kiadatlan asztal a Szabadkai Piacok Közvállalat piacain. Az igazgatónő szerint ez azzal az általános nehéz helyzettel magyarázható, amely körülvesz bennünket. Azt mondja, a piac az utolsó lehetősége az embereknek, hogy bevételhez jussanak, úgy, hogy közben szinte semmit sem kell befektetniük.
– Mindannyian tudjuk, hogy keveset költenek az emberek a piacokon, de mégis a piac az, ahol alapvető élelmiszereket árulnak az emberek, amit a vásárlók megvesznek. Hiszem, hogy amennyiben jobbak lesznek az életfeltételek, akkor a piac még jobb hely lesz az eladóink számára – emelte ki a beszélgetésünk elején Ilinka Vukoja, a vállalat igazgatónője.
– A piacainknál az első és legfontosabb feladat a tisztaság, a higiéniai feltételek megteremtése, méghozzá mindennap, kivétel nélkül. Itt nem mulaszthatunk. Emellett minden évben elvégezzük a kisebb karbantartó munkálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a piacok megfelelő állapotúak és kinézetűek legyenek. Nagyberuházás azonban valóban nagyon régen történt. Az idei évre a terveink között szerepelt, hogy a tejpiacon kiépítjük a tejcsarnokot. Ez egy olyan nagyméretű munka és beruházás, amelyet mi önállóan semmiképp sem tudunk felvállalni, ezért egy asztalhoz ültünk az alapítónkkal. A város részéről valóban jó fogadtatásra talált ez az ötlet, és senki sem vonta kétségbe a beruházás szükségességét. A tejcsarnok ugyanis biztosítja azokat a feltételeket az árusok számára, amelyek szavatolják az áru minőségét, a húsét, tejtermékekét, tésztákét, kalácsokét. Állandó hőmérséklet van benn, külön öltözővel, mosdóval rendelkezik, ahol az árusok fel tudnak készülni az eladásra. Emellett van tárolási lehetőség az el nem adott étel számára. Amikor azonban kiderült, hogy a város milyen szűkös költségvetéssel kell hogy gazdálkodjon az idei évben, akkor egyértelművé vált, hogy ezt a beruházást mi sem tudjuk az idén megvalósítani. Ezért döntöttünk végül úgy, hogy a tejcsarnokot a Harcosok sorakozója lakótelepi Zöldike piacon építjük ki, mert ez tulajdonképpen már egy zárt piac, és kisebb kiadásokkal jár a keretében kialakítani a tejcsarnokot. Mindezt saját eszközökből igyekszünk majd fedni, amennyiben nem sikerül, akkor pedig egy kisebb banki kölcsönnel fedeznénk a hiányt. Ez a legnagyobb beruházásunk az idei évre, a tejpiacon pedig megpróbáljuk a következő évben megvalósítani a projektumot.
Több alkalommal érkezett panasz az árusok részéről a mellékhelyiségek állapota, illetve hiánya kapcsán a piacokon. Mi a helyzet most ezen a téren?
– Ami a jelenlegi állapotot illeti a mellékhelyiségek tekintetében, a lakótelepi piac jól áll ebből a szempontból már most is. Ami a tejpiacot illeti, valóban csak az az egy toalettünk van, s a jövőben azon gondolkodunk, hogy azt kiadnánk annak a cégnek, amely a piac többi részének tisztaságáért is felel, hogy azt is rendben tartsa. Amennyiben lesz rá anyagi lehetőség, valóban lehetséges, hogy egy kicsit fel kellene újítani azt az illemhelyet. Erre az idén viszont nincs lehetőség, valószínűleg akkor oldódik meg a probléma, amikor a tejpiacon is kiépül a tejcsarnok, amelynek különálló illemhelye lesz.
A városnak van egy egészen pici piaca, az áramelosztó épületével szemben. Mi lesz ennek a sorsa a jövőben?
– Ezt a területet a várostól kaptuk használatra, van ott néhány asztalunk, az ottani árusok a többiekhez hasonló feltételek mellett dolgoznak és árulnak. Egyelőre így marad ez a terület, ahogy van. Ugyan volt szó arról, hogy esetleg be kellene fedni, de egyelőre minden marad a jelenlegi állapotban, amíg nem lesz biztos, hogy mi is lesz majd ennek a kis piacnak a sorsa.
Kell-e áremeléstől tartaniuk az asztalokat bérlőknek az idei évben?
– Az áraink 2012 óta nem változtak. Ugyan a tavalyi év végén kezdeményeztünk egy öt és fél százalékos emelést, az alapító javaslatára és a megbeszélések során azonban arra jutottunk, hogy az árak maradjanak ebben az évben is változatlanok, pontosan a már említett általánosan nehéz gazdasági helyzet okán. Vagyis emelésről majd csak az év végén gondolkodhatunk.
