Jadranka Joksimović európai integrációval megbízott tárca nélküli miniszter értékelése szerint a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokban idén a politikai tartalmú fejezetek nyílnak meg. Ezek a 23-as – bírósági és alapvető jogok –, a 24-es – igazság, szabadság és biztonság – és a 35-ös – Koszovó – fejezetek. Joksimović szerint elképzelhető, hogy Szerbia öt, vagy hat éven belül az EU teljes jogú tagállamává válik.
Bár a tavaly Brüsszelben elhangzó bejelentések értelmében arra lehetett számítani, hogy elsőként a 32-es – pénzügyi felügyelet – fejezet nyílik meg, az illetékesek később arra az álláspontra jutottak, hogy inkább a 23-as, 24-es és a 35-ös fejezetek megnyitásával kellene kezdeni a tárgyalásokat, magyarázta a miniszter, aki nem kételkedik benne, hogy az első fejezetek hamarosan megnyílnak. Joksimović megerősítette, hogy a kormány illetékesei már dolgoznak a 23-as és a 24-es fejezetek akciótervein.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter arról is beszélt, hogy Németország különösen fontosnak tartja a 35-ös fejezetet, hiszen ez foglalkozik a koszovói kérdéskörrel, a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálódásával.
– A kormány nem tért el a prioritásaitól, amelyeket még a tavaly megtartott első kormányközi konferencia előtt megfogalmazott. Célunk, hogy 2018-is befejezzük a csatlakozáshoz kapcsolódó munkát, hogy Szerbia legkésőbb 2020-ig az EU tagállamává váljék. Már korábban meghoztuk a 2018-ig hatályos nemzeti akciótervet, amely előirányozza, hogy a szóban forgó időszakban Szerbiában befejeződjön a jogharmonizáció – taglalta Joksimović.
Az integrációért felelős tárca nélküli miniszter reményét fejezte ki, hogy Brüsszel megértéssel kezeli Aleksandar Vučić kormányfő kezdeményezését, hogy kerüljön napirendre a Szerbia Koszovóban található vagyonának kérdése.
LEGKORÁBBAN TAVASSZAL
A téma kapcsán Brüsszelben sokadszorra nyomatékosították: az, hogy mikor nyílnak meg az első tárgyalási fejezetek, javarészt a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás alkalmazásától, illetve a párbeszéd folytatásától függ. Tekintettel arra, hogy a tavaly nyár elején megtartott koszovói parlamenti választásokat követően Koszovóban hat hónapra volt szükség az új kormány megalakításához, a dialógus tekintetében tavaly érdemben szinte semmi nem történt. Ezért is várja mindenki feszülten a következő fordulót, amelyet február 9-én tartanak meg. Tanja Miščević, a szerbiai tárgyalócsoport vezetője úgy értékelte, hogy ezt a fordulót követően még egyet kellene megtartani február végén, majd még egyet március elején és ezt követően feltehetőleg sikerül teljesíteni az első tárgyalási fejezetek megnyitásának feltételeit.
Ha a dolgok valóban ezen forgatókönyv szerint alakulnak, akkor a 35-ös és a 32-es tárgyalási fejezetek tavasz folyamán, a 23-as és a 24-es pedig valamivel később nyílhatnak meg. Amennyiben azonban mégsem a kívántak szerint alakulnak a dolgok Belgrád és Pristina politikai képviselői között, akkor az első fejezetek csak az év második felében nyílnak meg.
Lettország mindent megtesz azért, hogy az EU és Szerbia között az első tárgyalási fejezetek még az ország elnökségének ideje alatt, vagyis az idei év első felében megnyíljanak, ígérte Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter az Európai Parlamentben. Nem sokkal korábban David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevője is hasonlóan fogalmazott, amikor reményét fejezte ki, hogy az első fejezetek az idei év első felében megnyílnak. McAllister hétfőn mutatta be a parlament Külpolitikai Bizottságának a Szerbia európai uniós előrehaladásáról szóló aktuális jelentés tervezetét. A bizottság tagjai módosítási indítványokat javasolhatnak, ezt követően ismét megvitatják a dokumentumot, amely végül feltehetőleg az EP plenáris ülésén márciusban kerül elfogadásra határozat formájában.
Deli Andor, a Fidesz-KDNP vajdasági európai parlamenti képviselője a nemzeti tanácsok hatáskörének és a kisebbségi jogok megvalósulásának kérdését hangsúlyozná jobban ebben a jelentésben, derült ki a képviselő Facebook-bejegyzéséből. Deli az EP Külpolitikai Bizottságának vitáján elmondta, a tervezet szövege tartalmazza a fontos általános politikai kérdéseket és az elért eredményeket, ugyanakkor a szövegben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nemzeti tanácsok és a kisebbségi jogok megvalósulásának kérdésére. Deli jelezte, hogy ebben a szellemben módosító indítványokat fog benyújtani a tervezetre.
AZ EREDMÉNYEK ÉVE
Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője hiszi, hogy 2015 a megvalósítás éve lesz, amikor Szerbia kulcsfontosságú lépéseket tesz meg az EU felé vezető úton.
A Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások formálisan egy éve nyíltak meg, azóta mindkét fél sokat dolgozott, elsősorban a konkrét tárgyalási fejezetek előkészítésének tekintetében, taglalta Davenport, majd hozzátette, hogy mindezzel párhuzamosan a szerb kormány következetesen hajtotta végre a belső reformokat, illetve számtalan fontos jogszabályt meghoztak az országban. Most már csak az maradt hátra, hogy a törvényeket, az akcióterveket és a reformokat végrehajtsák, szögezte le az uniós diplomata.
– Mindannyian reméljük, hogy az idei a megvalósítás éve lesz. A reformok idén már eredményt mutathatnak, lassan elkezdhet talpra állni a gazdaság. Az idei évre vonatkozóan megfogalmazott tervek számos területet magukba foglalnak. Továbbra is prioritás a jogállamiság, a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetekhez kapcsolódó akciótervek, a korrupció és a diszkrimináció ellenes küzdelem, valamint a médiatörvények alkalmazása. Az EU messzemenően Szerbia legfontosabb partnere, több különböző területen egyaránt. A szerb kivitel 70 százaléka az EU piacára kerül, az uniós tagállamok a szerb gazdaság legnagyobb beruházói. Az előcsatlakozási alapokból évente nagyjából 200 millió euróval támogatjuk a szerbiai reformokat. A szerb kormányfő tudja, hogy mennyit tesz az EU Szerbia érdekében, illetve azt is, hogy az előttünk álló időszakban még több dolgot kell közösen elvégeznünk. Bizonyos dolgoknak nem lenne szabad elvonnia figyelmünket a fontos feladatokról – fogalmazott Davenport.
A jövőben is fontos, hogy Szerbia elmélyítse együttműködését a régió országaival és jószomszédi szellemben viseltessen irányukban, emelte ki Davenport, majd kitérve a sajtószabadság témájára, abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbia felismerte a szóban forgó területen uralkodó helyzet javításának fontosságát. 2011-ben megszületett a médiastratégia, tavaly a média-törvénycsomag, így nem maradt más hátra, mint ezek alkalmazása, magyarázta Davenport, különösen fontos területként említve a tájékoztatási eszközök tulajdonosi struktúrái átláthatóságának megteremtését, a közalapokból történő pénzelés kérdésének megoldását, valamint a kimondott szó iránti felelősség növelését.
