2024. március 29., péntek

A frank csütörtökön robbanhat újra

Várhatóan gazdaságélénkítő lépéseket tesz az Európai Központi Bank – Romániában a tavalyi árfolyamon törleszthetnek a devizahitelesek, a horvátok rögzítették az árfolyamot

Csütörtökön várható a svájci frank újabb robbanása a devizapiacon, ugyanis azon a napon kerül sor az Európai Központi Bank kormányzóinak megbeszélésére, ahol arról születik döntés, vajon pénzt folyósítanak-e az eurozóna pénzügyi rendszerébe, annak érdekében, hogy növeljék annak likviditását és ösztönözhessék a gazdasági tevékenységet.

A találgatások szerint Mario Dragi bankkormányzó valószínűleg 550 milliárd euró értékű államkötvény-felvásárlást jelent be. Az ötlet fő ellenzője a német bankkormányzó, aki szerint egy ilyen lépés nem hozná meg a várt eredményeket, de később engedett ebből az álláspontjából, ami elemzők szerint arra enged következtetni, hogy a program beindítására van esély.        

Ha a programot beindítják, az euró tovább gyengülhet más valutákkal szemben, elsősorban az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben.

William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza hétfői helyzetértékelésében "gyakorlatilag biztosnak" nevezte, hogy az EKB a héten bejelenti a gazdaságélénkítést és a deflációs veszély elhárítását célzó mennyiségi enyhítési program elkezdését.

Az EKB várható eszközvásárlási programjának hatásai három fő csatornán szűrődhetnek át a közép- és kelet-európai gazdaságokba. Az első a befektetői portfoliók átrendezése, ahogy ugyanis az EKB felvásárlásai nyomán drágulni kezdenek az euró övezeti szuverén kötvények - vagyis hozamuk csökkenésnek indul -, a befektetők más eszközök, például közép- és kelet-európai befektetési konstrukciók után nézhetnek. A második csatornát a bankrendszerek közötti kapcsolat jelenti. Az euró övezeten belüli likviditás növekedése arra késztetheti ugyanis a nyugat-európai bankokat, hogy csökkentsék közép- és kelet-európai érdekeltségeikben meglévő kitettségük leépítési ütemét. A harmadik átszűrődési útvonalat a bizalom erősödése jelentheti, mivel ez a kiadások növelésére ösztönözheti a közép- és kelet-európai háztartásokat és vállalkozásokat - sorolta a Capital Economics vezető londoni elemzője.

A Capital Economics a közép- és kelet-európai valuták zömének mérsékelt erősödésére számít az euróval szemben, jóllehet a ház szerint a térségi fizetőeszközök a dollárral szemben továbbra is gyengék maradnak. Az viszont nagy bizonyossággal várható, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa is hozzájárul a közép- és kelet-európai jegybankok rendkívül laza monetáris politikájának fenntartásához - jósolta a cég londoni közgazdásza.

ROMÁNIA: TÖRLESZTÉS A TAVALYI ÁRFOLYAMON

A tavaly december 31-én érvényes árfolyamon fizethetik három hónapig törlesztő részleteiket a Volksbank Románia frankhitelesei - közölte hétfőn a bank. A svájci frank árfolyama tavaly év végén 3,8 lej volt: a Volksbank romániai leánybankja ezen az árfolyamon számolja frankhitelesei következő három havi törlesztőrészletét.

Hétfőn a svájci fizetőeszköz újabb történelmi csúcsot ért el: a román nemzeti bank 4,47 lejes árfolyamot közölt.

A román pénzügyminiszter szerint hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése. A romániai pénzintézetek közül pénteken elsőként az OTP Bank reagált, amely a törlesztő részeletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek.

MAGYARORSZÁG: VEGYES FORINTMOZGÁS

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon hétfőn: az euróhoz viszonyítva gyengült, a dollárral, a japán jennel és különösen a svájci frankkal szemben pedig erősödött.

Este hét órakor az eurót 320,08 forinton, a dollárt 275,69 forinton, a svájci frankot 314,00 forinton, a japán jent pedig 2,3455 forinton jegyezték.

HORVÁTORSZÁG: RÖGZÍTETT ÁRFOLYAM

A horvát kormány rögzíti a kuna és a svájci frank átváltási árfolyamát egy évre, hogy enyhítsen a svájci frank alapú hitelek felvevőinek terhén - jelentette be Zoran Milanović horvát miniszterelnök hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A kormányfő közölte, hogy 6,39 kunán rögzítik a frank árfolyamát, a különbséget pedig a pénzintézeteknek kell viselniük.

A döntés életbe léptetéséhez parlamenti jóváhagyás szükséges. A kormány azt szeretné, hogy az általa előterjesztett feltételek alapján a parlament módosítsa a fogyasztói kölcsönökről szóló törvényt, megnyitva ezáltal az utat a devizahitelesek megsegítése előtt.

A horvát jegybank (HNB) adatai szerint tavaly szeptember végén a svájci frank alapú hitelek összege 23,7 milliárd kunára rúgott. Mintegy hatvanezer állampolgárnak van svájci frank alapú hitele, amelynek több mint 92 százaléka lakáshitel.

Azóta, hogy a svájci jegybank múlt héten csütörtökön váratlanul eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét, a frank kunához viszonyított árfolyama közel 20 százalékkal erősödött. A svájci deviza hétfőn 7,6607 kunán forgott a nemzetközi devizapiacon, így a deviza alapú hitelek összértéke kunában számolva nagyjából 4 milliárd kunával 27 milliárd kunára (több mint 1,1 ezer milliárd forintra) emelkedett.

Josip Leko házelnök ugyancsak a kormányfő bejelentése előtt jelezte, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a devizahitelesek megsegítésére, az indítvány már pénteken napirendre kerül, azt a lehető legrövidebb időn belül megvitatják.

Zoran Milanović rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a következő egy év során tárgyalhatnak a svájci frank alapú hitelek kunára való konvertálásáról, amelyhez a jegybank egyetértése is szükséges.

Arra az újságírói kérdésre, tisztában van-e a miniszterelnök azzal, hogy a döntés miatt beperelhetik az országot, Milanović azt válaszolta: "egyedül az alkotmánybírósághoz fordulhatnak panaszaikkal. A bankok számára ez nem lehetséges, én azért vagyok itt, hogy megvédjem az állampolgárokat.”