2024. április 25., csütörtök

Háromméteres árhullám a Dunán

A változó időjárás miatt drasztikusan csökkent a hóvízkészlet

A Felső-Dunán az elmúlt napokban helyenként megvadultak a vízmércék, a mellékfolyók torkolatai alatt levő szakaszokon sorra erős, 2,5–3 méteres áradást jeleztek. Ennek eredményeként a Bécs melletti Korneuburgnál a Duna vízszintje – két nekirugaszkodással – több mint 3,5 métert emelkedett. Erre a hevesen áradó Morva is rátett egy lapáttal. Az áradás a Közép-Dunán sem lanyhult, Dévénynél nyolc nap alatt 4,5 métert emelkedett a vízszint, annak ellenére, hogy a két áradás közé háromnapos, egyméteres apadás ékelődött be.

Megnyugtatóan hat, hogy itt már tetőzött is a folyó. És az is vigasztaló, hogy Nagybajcsnál csupán az első fokú árvízvédelmi szintig emelkedett a vízszint, valamint az is, hogy a Rába csak az alsó szakaszon árad. Annak ellenére, hogy a Vág, a Garam és az Ipoly nem csipkézi a vízszintet, Komáromnál és Esztergomnál is az első fokú készültség szintjét ostromolja a Duna. Az előrejelzések szerint Budapestnél is eléri ezt a szintet. Ennek az árhullámnak tájainkra való érkezése ma várható.

Bezdánnál ugyan még apad a Duna, ám hirtelen vízszintemelkedés várható, a tegnapi +235-ről négy nap alatt akár +500 fölé is emelkedhet. Hasonló helyzet alakulhat ki Apatinnál és Gombosnál is. Újvidéknél ingadozó, nagyjából +260-as vízre fog érkezni az árhullám. Fontos tudni, hogy a szokatlan időpontban kialakuló heves áradás nem ijesztő, és nem fenyegető. A dolgok pillanatnyi állása szerint azonban kellemetlenséget okozhat a hullámtéren épült víkendházak tulajdonosainak. A várható tetőzés ugyanis nagyjából azon a szinten fog kialakulni, amely körül a vízpartiak fogadásokat szoktak kötni: kiönt, nem önt ki.

Ha a Közép-Duna felső szakaszán mért értékek lineárisan átplántálhatóak volnának a Duna itteni szakaszára is, akkor arra kellene fogadni, hogy a folyó kilép a hullámtérre. De!

A Felső-Dunán kipattanó hirtelen árhullámok jellemzője, hogy rövidek és magasak. Hogy a Közép-Dunára érkezve ez mennyire változik, attól függ, hogy az arrafelé torkolló mellékfolyóknak mekkora a vízhozamuk. Távolabb, különösen a Budapest alatti szakaszom a víztükör lényegesen kisebb esése miatt, az árhullám felépítése szabályszerűen megváltozik. A végsőkig leegyszerűsítve: hosszabb és laposabb lesz. Tehát tovább tart az áradás, később következik be az apadás, de a vízszintemelkedés sem annyira kifejezett, mint a Felső-Dunán. A most előállt helyzetben vigasztaló, hogy a Dráva vízhozama alacsony, ezért a vízszintemelkedések Gombostól völgymenetben haladva egyre kisebbek lesznek.

Felmerül azonban a kérdés, miért alakult ki ilyen heves áradás a máskülönben kisvizes időszakban? A válasz meglehetősen egyszerű, kiváltó okai azonban elgondolkodtatóak.

A Felső-Duna vízgyűjtőjén mélyponton van a hóvízkészlet. A vízgyűjtő terület Nagymaros feletti szakaszán a hóban felhalmozódott vízkészlet mindössze 4,5 köbkilométer. Mennyi az ennyi? Nagyon de nagyon kevés. A miheztartás végett mondjuk, hogy az évnek ebben a szakaszában a 6–8 köbkilométer is kevés, az átlagos 10 és 12 között szokott alakulni, a 15 számít soknak, de volt már annál több is. A történethez tartozik, hogy a mostani 4,5-nek több mint a fele az örök hó birodalmában van, tehát nem szokott elolvadni. Az árhullám kialakulása tehát azzal magyarázható, hogy az enyhe időjárás következtében felmozdult a fagyhatár, és nagy mennyiségű hó olvadt el. Az a kevés, ami maradt, gondolhatnánk, már nem gerjeszthet újabb heves árhullámot. Alighanem így is van, de!

Szokatlan, hogy január közepén a Duna vízszintje Újvidéknél – meg a Közép-Dunán másutt is – 3,5–4 méterrel legyen a sokéves átlag felett. Ez azért gondba ejtő, mert ha továbbra is enyhe lesz a tél, az alacsonyabban fekvő vidékeken hó helyett eső hullik, és gyorsan a főmederbe kerül. Ettől újabb árhullám alakulhat ki. És a szimpla számtan szerint „gubancos volna”, ha ilyen magas vízállásra érkezne tájainkra.