2024. április 16., kedd

„A lényeg, hogy folyamatosan fejlődjek”

A fiatal zentai teniszező, Györe László számára az idén a legfőbb cél a legjobb kétszázba való bekerülés

Bár a különböző sérülések miatt nem sikerült maradéktalanul teljesítenie a 2014-es év elején kitűzött célját, azt, hogy a teniszezők világranglistáján bekerüljön a legjobb háromszáz versenyző közé, Györe László dakari tornagyőzelemmel zárta a mögöttünk álló esztendőt. Az ünnepi időszak után máris előretekint: 2015 végére szeretne a legjobb kétszáz, sőt a legjobb százötven közé kerülni a világranglistán, amire a szakemberek szerint minden esélye meg is van.

A 2014-es évre azt a célt tűztem ki magam elé, hogy bekerüljek a világranglista legjobb háromszáz helyezettje közé, ezt sajnos nem sikerült elérnem, mivel a sérüléseim miatt elég sok versenyt ki kellett hagynom, igaz, végül nem sokkal csúsztam ki a háromszázból. Az év elég nehezen indult számomra, nem igazán jöttek az eredmények, aztán amikor kezdtek volna jól alakulni a dolgok, akkor hátsérülést szenvedtem, amit három hónap után sikerült teljesen rendbe tenni, utána versenyeztem nagyjából egy hónapot, majd ismét megsérültem. Az évet ennek ellenére viszonylag jól zártam, hiszen megnyertem egy tizenötezres futures tornát Szenegálban. Ha nagyobb szerencsém lett volna, minden bizonnyal elértem volna a célomat, a legjobb háromszázba való bekerülést – magyarázta Györe László, majd kérdésünkre, hogyan vészelte át a sérülésekkel teli időszakot, hozzátette: – Elég nehéz időszak volt ez számomra, fizikailag nem csináltam semmit, csupán pihentem, de ez igazából nem volt pihenésnek nevezhető, mivel pszichikailag mindvégig nagyon feszült voltam, és alig vártam, hogy visszatérhessek a teniszpályára. Volt, amikor kifejezetten mérges voltam, ugyanis azt éreztem, hogy sokkal előrébb tarthatnék, ha nem kellett volna kényszerpihenőre vonulnom, és alig vártam, hogy bebizonyíthassam, jobb vagyok annál, mint amit az éppen aktuális helyezésem mutat. Mindemellett maga az edzésmunka, maga a játék is nagyon hiányzott, hiszen szerettem volna fejlődni, de semmit sem tudtam tenni ennek érdekében. Az első sérülésem idején még megpróbáltam versenyezni, de háromszor fel kellett adnom a mérkőzést, mivel néhány napig tudtam ugyan játszani, ám amikor már eljutottam a negyeddöntőig vagy az elődöntőig, újra elkezdett fájni a hátam, és ezt húztam, húztam. Végül úgy döntöttünk, szünetet kell tartanom, és kezelésekre kell járnom, hogy teljesen felépülhessek. Ezt követően újra teljes erőbevetéssel tudtam edzeni, aminek köszönhetően a visszatérésemet követő első versenyemet megnyertem, igaz, nem játszottam különösebben jól, inkább csupán küzdöttem. A második sérülés utáni visszatérés valamivel nehezebb volt, igaz, úgy éreztem, fizikailag nem voltam rossz állapotban, bár a kondícióm némiképp megsínylette a pihenőt, jól éreztem magam, néhány nap után már a labdát is elkezdtem érezni, inkább a versenyek ritmusának a felvétele jelentett nehézséget.

Az év vége azonban a nehézségek ellenére is kiválóan sikerült számára, hiszen a Szenegálban megrendezett, tizenötezer dollár összdíjazású futures torna megnyerése nemcsak kiváló eredményt, hanem óriási élményt is jelentett számára. – Két versenyen játszottam, az elsőn kikaptam a második fordulóban, nem igazán játszottam jól, és pszichikailag sem voltam a topon, ezért kicsit váratlanul is ért közvetlenül utána ez a tornagyőzelem, de természetesen nagyon örültem neki. Néhány dolgon folyamatosan próbáltam javítani, meccsről meccsre jobban játszottam, mindig próbáltam a következő feladatra, a következő mérkőzésre, illetve az adott mérkőzésen belül a következő labdamenetre koncentrálni, nem túlságosan előre gondolni, és mindez végül meg is hozta a gyümölcsét, aminek nagyon örültem, mert tudtam, mennyi munkát belefektettem abba, hogy eljussak addig a pillanatig, amikor a magasba emelhettem a trófeát. Nagyon jó érzés volt, hogy a nehézségek ellenére egy tornagyőzelemmel zárhattam az évemet – magyarázta, hozzátéve, természetesen az ünnepek ideje alatt sem pihent, hiszen az elmúlt hetek során igen kemény edzéseken vett részt a Zentán nemrég átadott, felújított teniszcsarnokban, ahol most már szinte minden adott ahhoz, hogy a téli időszakban is a fejlődését elősegítő edzéseken vehessen részt szülővárosában.

Örülök, hogy végre sikerült megcsinálni ezt a csarnokot, mert bár az év folyamán nagyon sokat vagyok úton, viszonylag kevés időt töltök itthon, de amikor itthon vagyok, nagyon jó, hogy a rendelkezésünkre áll ez az új pálya. Most már itt is tudok edzeni, ide is tudok edzőpartnereket hívni, ami nagyon nagy segítséget jelent számomra, hiszen a pálya valóban jó, ráadásul fűtés is van, aminek köszönhetően most már valóban minden körülmény adott az igazán komoly edzések lebonyolításához – fogalmazott, hozzátéve, az elmúlt hetekben több ismert szerbiai és magyarországi játékos is járt Zentán, ahol együtt edzettek, és mindenki nagyon jónak ítélte az újonnan kialakított pályát, amelynek borítása olyan, mint a legismertebb kemény pályás versenyek pályáinak borítása. Mint mondta, az új pályán folytatott edzések során az év végi ünnepek idején is a folyamatos fejlődésre, valamint a jó forma állandósítására helyezték a hangsúlyt. – Az alapvonalról eléggé stabil vagyok, az ütéseim többnyire jók, az utóbbi időben sokat javult az adogatásom, és mentálisan is sokat fejlődtem. Most az a legfontosabb számomra, hogy ezt a formát állandósítani tudjam, meccsről meccsre hozni tudjam, és ezáltal minél megbízhatóbbá, minél stabilabbá tudjam tenni a játékomat – fogalmazott Györe László, majd a 2015-ös célkitűzéseire vonatkozó kérdésünkre válaszolva hozzátette: – Idén is zsúfolt lesz a naptáram, sok versenyen szeretnék majd részt venni, hogy elérjem a legfőbb célomat, azt, hogy bekerüljek a legjobb kétszáz közé az ATP-ranglistán, amire minden esélyem meg is van, sőt, ha szerencsés évem lesz, és nem gátolnak majd sérülések a játékban és a fejlődésben, akkor akár azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az év végére a legjobb százötven közé kerüljek. Szeretnék megnyerni egy challenger tornát is, de a lényeg az, hogy folyamatosan fejlődjek, és mind közelebb és közelebb kerüljek a nagy álmomhoz, a legjobb százhoz.